H - fogalomtár - Hasznositsd.hu
   social

fogalomtár

Keresés a Fogalomtárban
Begin with Contains Exact termSounds like
Term Definition
Hangszennyezés (zajszennyezés) (Közvetlen módon nem csatlakozik a témához)

A környezetet nem csak PET- palackokkal vagy fémdobozokkal szennyezhetjük, hanem fénnyel és a hanggal is. A zajszennyezés elsősorban a nagyvárosok lakóit és a forgalmas utak mellet élőket érinti. A zajszennyezés mértékét a decibellel fejezzük ki. A csendnek érzékelt állapot 0-20 dB közé tehető. Tartósan 60 decibeles közegben tartózkodva fejfájás alakulhat ki, hosszabb időt 75 decibeles zajszennyezés mellett eltöltve, már az egészségünk is megsínyli. Nem csak a hallásunk, de egész szervezetünk, idegrendszeri problémák, alvászavar, magas vérnyomás és még számos egyéb baj is kialakulhat.

Használt olaj és zsiradék

A sütőolaj és a zsír többszöri használat után már alkalmatlan emberi fogyasztásra. A feleslegessé vált olaj és zsiradék azonban a környezet is károsítja, épp ezért nem szabadulhatunk meg tőlük akárhogyan.

 

De akkor mi legyen a használt sütőolajjal?
Bármennyire is egyszerű megoldásnak tűnik, ne öntsük le a WC-n vagy a lefolyón, mert a csatorna dugulását okozhatja, és a szennyvíztisztító hatékonyságát is rontja. A vizekbe jutva, a felszínen úszó olajcseppek meggátolják az oxigén bejutását, és így a vízi élőlények pusztulását okozzák.
Ne öntsük ki az udvarra sem, mert elpusztítja a talaj élőlényeit, és ne dobjuk ki a kukába sem, mert a háztartási hulladékkal kidobott olaj csak szaporítja a nehezen lebomló anyagok mennyiségét a szemétlerakóban.

 

Akkor mit tegyünk vele?
A használt olajat leadhatjuk az arra kijelölt gyűjtőhelyeken, a lakossági hulladékudvarokban és közel kétszáz MOL töltőállomáson. A begyűjtött olaj újrahasznosításra kerül és bioüzemanyag készül belőle.

Használt sütőzsiradék

A háztartásokban főzéshez, sütéshez használt sütőolaj és zsír fogyasztásra már nem alkalmas hulladéka. Nem megfelelő kezelés esetén károsítja a környezetet. A használt sütőzsiradék
lakossági hulladékudvarokban, egyes benzinkutakon és bioenergetikával foglalkozó cégekénél is leadható. A begyűjtött használt sütőzsiradékot újrahasznosítják és biodízelt állítanak elő belőle.

Házhoz menő szelektív hulladék gyűjtés

A szelektív hulladékgyűjtés azon fajtája, mikor a hulladékot közvetlenül a lakosságtól szállítják el az arra jogosult cégek. A meghatározott napokon történő szállítás során a fajta szerint válogatott hulladékot a szabvány szerinti gyűjtőedényekből vagy az erre rendszeresített zsákokkal viszik el a közszolgáltatók. Lakossági házhoz menő szelektív hulladék gyűjtésére csak a települési hulladék közszolgáltató cégek jogosultak.

Háztartási hulladék

A lakóingatlanoknál keletkező lakossági hulladék, melynek fő összetevői papír, fém, műanyag hulladékok és szerves anyagok. A háztartási hulladék összetétele az életmódtól, az életszínvonaltól, fogyasztási szokásoktól és évszaktól is függ. Az ipari, gazdasági tevékenység során keletkező lakosságihoz hasonló összetételű hulladékokat is ebbe a kategóriába értjük.

HDPE (vagy PE-HD, nagy sűrűségű polietilén)

Az egyik leggyakoribb műanyagfajta. Sűrűsége legalább 0,941 g/cm3. A HDPE-t leggyakrabban termékek csomagolására, például italos palackok, tisztítószeres, kozmetikai  flakonok, margarinos dobozok, szemetes konténerek, játékok előállítására használják. A HPDE újrahasznosítható, másodlagos nyersanyagként többek között vegyszeres flakonok, ládák szemetes konténerek kertészeti eszközök gyártására használják fel.

Hulladék

Minden olyan anyag, amely keletkezési helyén feleslegessé vált, tulajdonosa nem tart rá igényt. A szeméttől eltérően, a hulladék, külön gyűjtve, még másodlagos nyersanyagként hasznosítható, míg a szemét lerakóba kerül, és nem kerül további felhasználásra.
A hulladék még érték, amely értéket ha azt jól, szelektíven vagy más módon elkülönítve gyűjtjük a hulladék megfelelő kezelésével még kinyerhetünk az adott anyagból.
A hulladékfajtákat különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk. Megkülönböztetünk például szilárd és folyékony hulladékot, biológiailag lebomló és le nem bomló hulladékokat, és elkülönítjük a környezetre és az élővilágra mérgező hatású, veszélyes hulladékokat.
A hulladékok kezelése több módon történhet, például újrahasználattal, újrahasznosítással, lerakással, égestéssel.

Hulladék hasznosítás

Mindazon tevékenységek, amelyek a hulladékot visszavezetik a termelés és fogyasztás folyamatába. Például újrahasználat, újrafeldolgozás, újrahasznosítás, energiakinyerés. A hulladék hasznosítás során a hulladékból másodlagos nyersanyag, energiahordozó, fél-vagy késztermék lesz. A hulladékhasznosítás csökkenti a hulladék okozta környezeti terhelést  mérsékli az elsődleges természetes erőforrások használatát és a legtöbb esetben energiamegtakarítással is jár.

Hulladék-előkezelés

A hulladék előkészítése a hasznosítás vagy ártalmatlanítás előtt. Főleg mechanikai műveletek tartoznak ide, például aprítás, tömörítés, rostálás, tisztítás. De ide értjük a hulladékok gyűjtéshez kapcsolódó tárolását is.

Hulladékégetés

A hulladék ártalmatlanításának egyik módszere, mely a szilárd hulladék tömegét jelentősen csökkenti, az égetés során keletkező hő pedig energiatermelésre használható. Az égetés leggyakrabban tökéletes oxidáció mellett történő égést jelent, de léteznek alternatív módszerek is, melyeket új termikus hulladékkezelési eljárások néven foglalhatunk össze. A legismertebb eljárások az elgázosítás, mely során részleges oxidációval történik a gyors hőbontás, vagy a pirolízis, mely során oxigén hiányában megy végbe a hőbontás. A keletkező gázokat ezeknél a módszereknél is hőtermelésre vagy elektromos áram előállítására használják.
Mind a hagyományos, mind az új technológiákat alkalmazó égetőművek működése szükségszerűen káros anyag kibocsátással jár, amelyre azonban szigorú határértékeke és szabályok vonatkoznak. Ezt folyamatosan ellenőrzik, az égetés során kibocsátott káros gázok szintjét az egészségügyi határérték alatt kell tartani.
Sokkal aggasztóbb az a gyakorlat amikor a lakosság otthon, saját kazánban égeti el a hulladékát, itt ugyanis a károsanyag kibocsátást semmi sem akadályozza meg, vagy méri.

Hulladékégető mű (Hulladékégető mű)

Olyan létesítmény, amelyben a hulladékokat termikus úton, a bennük rejlő energia kinyerésével hasznosítják vagy ártalmatlanítják. Megkülönböztetünk ennek megfelelően energetikai hasznosítást, amely egy égetéses eljárással a bejuttatott hulladék energia tartalmát nyeri ki – tehát az energia mérlege plusszos – és ártalmatlanítást, amely égetéssel csökkenti a bevitt hulladék mennyiségét és veszélyességét. Utóbbinál az égetéshez felhasznált energia jellemzően több, mint amit kinyernek belőle.

Az energetikai hasznosítás t során termelődő hőt hő-és villamos energia előállítására használják.
A hulladékégetőknek több típusa van. A legtöbb égetőműben csak kommunális hulladékot égetnek, a veszélyes és kórházi hulladék égetését speciális égetőművek végzik. A veszélyes hulladékok égetése magasabb hőmérsékleten történik és hosszabb ideig tart, mint a lakossági hulladéké, a veszélyes anyagok megfelelő ártalmatlanítása érdekében.
A hulladékégetőkkel kapcsolatban a legnagyobb probléma, hogy az égetés károsanyag-kibocsátással jár. A hulladék égetők kibocsátására azonban szigorú előírások és határértékek vonatkoznak, amelyeket komoly tisztító és szűrő berendezések valamint folyamatos monitoring rendszerek biztosítanak.. Az égetés után visszamaradó salak deponálásra kerül. A veszélyes hulladékok égetése során keletkező salak szintén veszélyes anyagnak számít, épp ezért speciális lerakókba szállítják azt.

Hulladékfajták

A hulladékokat több szempont szerint is csoportosíthatjuk. Anyagukat tekintve lehetnek többek között papír, műanyag, fa, fém, üveg, biológiailag lebomló hulladékok. A hulladék forrását tekintve lehet például lakossági, ipari, egyéb szektorokban keletkező. A lakossági hulladék lehet szilárd települési és folyékony települési hulladék. Megkülönböztetünk ezek mellett speciális kezelést igénylő veszélyes és fertőző hulladékot is.

Hulladékgazdálkodás

A hulladékokkal összefüggő tevékenységek rendszerét összefoglaló néven hulladékgazdálkodásnak nevezzük. A kifejezés magába foglalja a hulladékgyűjtést, a szállítást, a kereskedelmet, a közvetítést, a tárolást, a lerakást, a feldolgozást, a hasznosítást, szükség szerint ártalmatlanítást illetve az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást. A hulladékgazdálkodás kiemelt fontosságú feladata és célja, a hulladék keletkezésének megelőzése és a hulladék mennyiségének csökkentése különböző hulladékhasznosítási módszerekkel. A hulladékgazdálkodás a gyakorlati tevékenységek mellett egy komplex jogi szakterület is, annak minden mozzanatát szigorú előírásokkal szabályozzák.

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó hulladék átvétele, gyűjtése, szállítása, kezelése illetve a közszolgáltatás elvégzéséhez szükséges infrastruktúra fenntartása, üzemeltetése. A hulladékgazdálkodási közszolgáltató az egyetlen a hatályos jogszabályok szerint amely alakosságnál keletkező vegyes, kommunális hulladék gyűjtését, a házhoz menő szelektív gyűjtést végezheti.

Hulladékgazdálkodási létesítmény

Olyan létesítmény vagy telephely, mely alkalmas a hulladékgazdálkodási tevékenységek- például a hulladék gyűjtése, átrakása, válogatása, ártalmatlanítása- végzésére, és ehhez biztosított a szükséges infrastruktúra, különös tekintettel a környezet biztonságát garantáló létesítményekre.

Hulladékhierarchia (hulladékpiramis)

Az ötlépcsős hulladékpiramis a hulladékkezelési megoldások prioritásátábrázolja, aszerint, hogy az egyes kezelési módok milyen hatással vannak a környezetre.
A hulladékpiramis alján az ártalmatlanítás áll. Ez lehet egyrészt a hulladékok lerakása, ami a környezet szempontjából a legrosszabb, amit a hulladékkal tehetünk, hisz nem csökkentjük annak mennyiségét, nem hasznosítjuk belőle azt, amit lehetne és még a környezetet is jelentősen terheljük. Ennek ellenére a hulladékok nagy része ma mégis a lerakókban végzi. A másik ártalmatlanítási művelet az egyszerű hulladékégetés, amely a hulladékok mennyiségét csökkenti, de nem célja és nem eredménye a pozitív energia mérleg, tehát a folyamat több energiát emészt fel mint amennyit termel.
Ennél egy fokkal jobb, a hierarchia következő fokán álló módszer, a hulladék energetikai hasznosítása. Bár a hulladékégetők kérdése megosztja a közvélemény, a hulladék mennyiségének jelentős csökkentése mellett ez az eljárás a hulaldékban rejlő energia kinyerésével és a kinyert energia felhasználhatóvá tételével jár együtt. A piramis következő lépcsője a hulladék hasznosítása, mely során a hulladék anyagok feldolgozásával azokat másodlagos nyersanyagként új termékek előállítását teszi lehetővé. Ennél a módszernék pozitívum, hogy a az elsődleges erőforrások helyett kerülnek a hulladékok felhasználásra, és ezzel ráadásul energiát is lehet spórolni. Az üdvözítő azonban az lenne, ha egyáltalán nem kellene energiát használni ahhoz, hogy a hulladék új életet kapjon. Ez valósul meg a piramis második lépcsőjén álló újrahasználat során, amikor a hulladék változatlan formában él tovább, esetleg csak a funkciója változik meg. Például, ha egy befőttes üveget újra felhasználunk és az otthon főzött lekvárt tesszük el benne. A piramis legfelső szintjén a megelőzés áll, ami minden szempontból a legjobb megoldás, mert ezáltal a hulladék meg sem termelődik. Ezt tudatos vásárlással, és terméktervezéssel is elérhetjük.

Hulladékhő

Különböző technológiai és energetikai folyamatok közben képződő, az adott folyamatban nem hasznosuló hő, ami a környezeténél magasabb hőmérsékletű közegként (pl. füstgáz, meleg víz, fáradt gőz) szabadul fel. A hulladékhő energetikai hasznosítása itthon még gyerekcipőben jár, de már egyre több pozitív példát lehet látni, például üvegházakat vagy épületeket fűtenek vele. A hulladékhő megfelelő hasznosításával adott technológia gazdaságossága érdemben javítható, hiszen a technológiába visszavezetett hulladékhő vagy az abből termelt energia primer energia felhasználást válthat ki, vagy a termelt energia értékesíthető lehet, másrészt a koncentráltan termelt hulladékhő amennyiben nem kerül felhasználásra visszahűtésre szorul ami duplán költségessé teszi a technológiai folyamatot.

Hulladékkezelés

A hulladékkezelés magába foglalja mindazokat a tevékenységeket, amelyeknek célja, hogy a hulladék mennyiségét és veszélyeztető hatását csökkentsék illetve megszüntessék. A hulladékkezeléshez tartozó tevékenységek: a hulladék gyűjtése, válogatása, szállítása, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása..stb. A hulladékkezelési technológiák végzése egytől egyig előzetes hatósági engedélyhez kötött tevékenység.

Hulladékok szelektálása

Hulladékválogatás. A hulladékok szelektálása során a hulladék alapanyag szerint (pl. fém, papír, műanyag..) kerül kiválogatásra. A szétválogatott hulladékok hasznosításra kerülnek, az esetleges szennyező anyagokat ártalmatlanítják.

Hulladékudvar

A hulladékudvar szakképzett személyzet által működtetett hulladék átvevőhely, ahol a  háztartásokban keletkező nagyméretű, veszélyes vagy speciális hulladék leadására van lehetőség. A leadható hulladékok listája hulladékudvaronként eltérő, ahogyan a lakosonként egyszerre leadható mennyiség is változhat. A hulladékudvarokon leadott hulladékokat tárolást követően hulladék hasznosítókhoz szállítják, a már nem hasznosítható rész ártalmatlanításra kerül.