Az akkumulátorok és az elemek nehézfémeket és mérgező vegyületeket tartalmaznak, például ólmot, higanyt, cinket, lítiumot, ezért veszélyes hulladéknak számítanak. Nagyon fontos hogy az elöregedett lemerült akkumulátorok és elemek ne szeméttelepeken és illegális lerakókon végezzék, ahol mérgező anyagaik lassan szivárogva a talajt vagy a talajvizet szennyeznék.
A használt akkumulátorokat és elemeket a hulladékudvarokban veszik át, ahonnan aztán az újrahasznosító üzemekbe szállítják azokat. Ma már a legtöbb akkumulátor-típust újra lehet hasznosítani, köztük a gépjárművekben használt ólom-sav akkumulátorokat is. Az újrahasznosítása során , a folyékony anyagok eltávolítását követően -összezúzzák az akkumulátorokat, a savat semlegesítik és tisztítják, az ólmot és a műanyagot szétválasztják, majd újrafelhasználásra alkalmassá teszik.
Az akkumulátorok hasznosítására már Magyarországon is létesült hasznosító üzem.
Az energiatakarékosság jegyében érdemes a vásárlásnál újratölthető elemeket beszerezni, mert azok többszöri töltéssel, hosszabb ideig használhatóak, és bár az áruk magasabb, összességében – a többszöri felhasználásnak köszönhetően – nem kerülnek többe, mint az átlagos elemek.

Az anaerob szervezetek életműködésükhöz nem igényelnek oxigént. Jelentős részük számára az oxigén kifejezetten ártalmas (obligát anaerobok), más részük oxigén nélkül és oxigén jelenlétében is életképes (fakultatív anaerob).
A szervesanyag-tartalmú hulladékok biológiai lebomlása, mikroorganizmusok közreműködésével aerob vagy anaerob körülmények között történik.

Amikor a hulladékot jól azonosítható anyagokra szedik szét, és a hulladék hasznosításával kinyerik belőle azokat az anyagokat, amelyeket új termékek előállításához használnak fel. A PET palackoka hasznosítás során részben műanyag granulátum lesz, amelyből később készülhet polár pulóver, hólapát, paplan vagy virágcserép, vagy akár újra PET palack, illetve az alumínium sörösdobozokból szinte 100%-ban készülhet újra italosdoboz  (can-to-can technológia) de lehet belőle akár autóalkatrész vagy épp ventilátorlapát a londoni metróba.

Apex Regional Landfill/Apex Transfer Station

A Las Vegas mellett található Apex a világ egyik legnagyobb - egyben az USA legnagyobb - hulladéklerakója. A nevadai telep 1993-ban kezdet meg működését, területe 890 hektár és naponta több mint 7000 tonna hulladék érkezik ide. Itt található az ország tizedik legnagyobb metángáz erőműve, a termelt elektromos árammal kilencezer háztartást látnak el.

A hulladék hierarchia legalacsonyabb foka. Minden olyan hulladék, amely bármilyen okból nem kerül hasznosításra végül ártalmatlanítani kell. Ez jelentheti a hulladékok ellenőrzött körülmények közötti hulladéklerakóba való elhelyezését, vagy speciális hulladékégetőkben való elégetését. Az ártalmatlanítás célja, hulladék által okozott környezeti terhelés csökkentése , a hulladék mennyiség csökkentése.
Magyarországon a lakosság által termelt hulladék 75%-a kerül hulladék lerakóba, szemben észak –Európával, ahol ez az arány 1-2%.
Veszélyes hulladékok esetén az ártalmatlanítás a környezetre, emberi egészségre gyakorolt károsító hatás megszüntetését jelenti. Ebben az esetben vagy a hulladék anyagi minőségét változtatják meg vagy elszigetelik azt a környezet elemeitől, hogy azokkal ne érintkezzen és így ne szennyezze be azokat.

A települések szilárd hulladékát – a lakossági hulladékot -  a kukásautók  sokszor nem közvetlenül a lerakókba, hanem egy közbülső, a településhez közeli átrakóállomásra viszik. Itt a szemétszállító autó tartalmát egy nagy, zárt rendszerű konténerbe ürítik, ahol a hulladék térfogatát préseléssel csökkentik. Amikor a konténer megtelik, egy speciális járművel szállítják azt a lerakóba. Ez a módszer lényegesen költséghatékonyabbá teszi a szemétszállítást.

A természetes előfordulású ásványt a 80-as évekig széles körben használták hazánkban is, például épületek szigetelésére, fékbetétek gyártásánál, magas hőmérsékletű berendezések hőszigetelésére. 2005-től azonban betiltották használatát, mivel kiderült, hogy komoly egészségkárosító, rákkeltő hatása van. Az épületekben még megtalálható azbeszt önmagában nem jelent veszélyt, de a falak megbontásával, a levegőben lebegő azbesztpor hatására a tüdő szöveti károsodásával járó betegség, az azbesztózis és a tüdőrák egyik gyors lefolyású fajtája alakulhat ki. Miután bebizonyították az azbeszt egészségkárosító hatását, megkezdték a már beépített szigetelések eltávolítását és ártalmatlanítását. Az azbeszt mentesítés az Európai Unió egyik kiemelt környezetvédelmi célja.