K - fogalomtár - Hasznositsd.hu
   social

fogalomtár

Keresés a Fogalomtárban
Begin with Contains Exact termSounds like
Term Definition
Karbonlábnyom

A karbonlábnyom megmutatja, hogy egy adott egység, például egy egyén, egy vállalat vagy akár egy termék milyen hatást gyakorol a környezetre, mennyi üvegházhatású gáz kibocsátásához járul hozzá egy adott időszak, vagy akár egész élete során. A karbonlábnyom mértékegysége a tonna szén-dioxid egyenérték. Minél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb a globális felmelegedéshez való hozzájárulásunk.
Az egyéni karbonlábnyom számítás során figyelembe kell venni szokásait például, hogy mennyi energiát fogyaszt a háztartásunk, milyen egyéb fogyasztási szokásaink vannak, hogyan fűtünk, mennyit járunk autóval, repülővel stb.
A karbonlábnyom gondos tervezéssel, életünk egyes területeinek újragondolásával jelentősen csökkenthető, kis változások, egy kicsit nagyobb odafigyelés esetén az életünk okozta környezetterhelés optimalizálható.

Kerti zöldhulladék

Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű, vagy az elszáradt virágok. Mi legyen velük?

 

A kerti zöld hulladék kezelésének legjobb módja a komposztálás. 

A komposztba kerülhetnek:
- lehullott falevelek:

 

Ha egyszerre nagy mennyiségű levelünk van, akkor érdemes azt külön komposztálni, de jó megoldás az is, ha a lehullott leveleket szétterítjük például a fák alatt vagy a virágágyásokon és lazán beforgatjuk a talajba. Télen ez jó takaró a fagyok ellen. A levelek szervesanyag-tartalma így is hasznosul. Felesleges tehát elégetni száraz leveleket, hisz értékes anyagok mennek így veszendőbe. Nem beszélve arról, hogy az égetéssel a levegőt is károsítjuk. A lehullott leveleket használhatjuk a fagyérzékeny növények (pl. fügefa) betakarására is.
Nagy kérdés, mit csináljunk a diófa levelével. A probléma alapja, hogy a diólevél egy növekedésgátló anyagot tartalmaz, ezért félnek sokan attól, hogy a komposztban megzavarja a talajéletet illetve gátolja a komposztált növények növekedését is. Több kísérletet is végeztek már ezzel kapcsolatban, ezek szerint, ha elég sokat hagyjuk pihenni a dióleveleket, akkor azok már nem fejtik ki káros hatásukat. Mindenképpen érdemes ősszel a lehullott diólevelekből egy külön kupacot rakni, és várni pár hónapot, míg a rendes komposzthoz el kezdjük adagolni. Nagy mennyiséget egyszerre semmiképpen ne rakjunk a komposztba.
- gallyak, ágak: Csak aprítva, egy rétegben kerüljenek a komposztba.
- levágott fű: Csak szárazon. Ha frissen rakjuk be, akkor csak egy rétegben, vagy keverjük szalmával, faforgáccsal.

 

Ha a kerti zöld hulladéktól szeretnénk mégis megszabadulni, érdeklődjünk a helyi közszolgáltatónál annak módjáról. Vannak olyan magáncégek is, melyek akár helyben aprítják és elszállítják a kerti zöldhulladékot.

Kibocsátás (emisszió)

Egy adott légszennyező forrásból meghatározott idő alatt kikerülő szennyező anyagok mennyisége. A forrás lehet természetes (pl. vulkán) és mesterséges (pl. közlekedés, ipar, fűtés). Az Európai Unió, és annak tagjaként Magyarország is szigorú emissziós határértékeket állapított meg a hatályos jogszabályokban, amelynek ha adott technológia – szennyező pontforrás – nem felel meg, a működési engedélyét elveszíti. Az emisszió maximális értékének meghatározása sok technológiai fejlesztést eredményezett, amelyekkel az emisszió mértékét tartósan és megbízhatóan határérték alatt lehet tartani.

Kiterjesztett gyártói felelősség elve

A gyártói felelősség elve értelmében a termék előállítója felelős azért, hogy az általa gyártott termék anyagának, jellemzőinek megválasztása hulladékgazdálkodási szempontból kedvező legyen. Ő felelős azért is, hogy termék előállításából, felhasználásból és magából a termékből keletkező hulladék hasznosítása, ártalmatlanítása megtörténjen, és hozzájárul a hulladék kezelésének költségeihez is.

Klímaváltozás

A Föld éghajlatában bekövetkező jelentős és hosszú távú változás, regionális vagy globális szinten. A változás történhet valamilyen természeti tényező, (pl. vulkánkitörés, földrészek mozgása), bolygón kívüli tényező (pl. változás a Nap sugárzásában) vagy az emberi civilizáció hatására. A kifejezést manapság elsősorban a jelen korunkban tapasztalható klímaváltozásra értik, melynek elsődleges okozója az emberiség.

Kombinált ciklus

A kombinált ciklusú erőművekben a gázturbinás és a gőzturbinás ciklusok kombinációja valósul meg. A gázturbinás áramtermelés során távozó meleg gázzal gőz fejlesztenek, ami aztán gőzturbinát hajt és szintén áramot termel.

Kommunális hulladék (Települési szilárd hulladék)

Mindazok a szerves és szervetlen hulladékok, melyek a lakóépületekben, közintézményekben, közterületeken keletkeznek. A kommunális hulladék összetétele bár változik, adott fejlettségi szintű országok, adott időszakban közel azonos összetételű hulladékot produkálnak, miként az egy lakosra jutó átlagos hulladék mennyiség is gazdasági teljesítmények szerint közel azonos. A hulladék összetételét nagyban befolyásolja még a fogyasztási szokások átalakulása. Emiattaz utóbbi időszakban a hulladék térfogatának jelentős növekedése figyelhető meg, köszönhetően például a műanyag csomagolóanyagok terjedésének, valamint a szerves – étel és egyéb hulladékok is növekvő arányban jelennek meg a hulladék anyagáramban.

Kommunális szennyvíz

A lakóházak szennyvizeit és a közintézmények, gazdálkodási szervezetek hasonló jellegű, szintén biológiailag bontható szennyvizeit értjük alatta. A kommunális szennyvíz a mikroorganizmusok számára kedvező élettér, ellentétben az ipari szennyvizekkel, melyekben nem jellemzőek az élő szervezetek. Kezelését szigorú szabályok szerint végzik, közegészségügyi és környezet-természetvédelmi okokból egyaránt fontos.

Komposzt

Nagy szervesanyag-tartalmú, földszerű anyag, ami a bio- és zöldhulladékok aerob mikroorganizmusok és talajlakó élőlények közreműködésével történő lebomlása során  alakul ki. Kiválóan alkalmas a talaj szervesanyag-tartalmának pótlására. Szemben a műtrágyával a komposzt természetes módon növeli a föld minőségét, termőképességét.

Komposztálás

A komposztálás a szervesanyag-tartalmú hulladékok hasznosításának egyik módszere, melynek során bio-és zöldhulladékokból humusszerű anyagot állítunk elő. A komposztálás segítségével jelentősen csökkenthető a háztartási hulladék mennyisége, a keletkező komposzttal pedig javítható a talaj minősége. A komposztálás folyamatában többféle élőlény is részt vesz. Elsősorban baktériumok, gombák és talajlakó állatok, például gyűrűsférgek vagy százlábúak. A komposztálás kis léptékben is megoldható, saját építésű vagy vásárolt komposztálókkal. Fontos azonban előzetesen tájékozódnunk az ideálik komposztösszetételről, hiszen jó minőségű komposzt akkor állítható elő, ha annak összetétele, tehát a komposztálóba helyezett hulladék aránya – a lúgos, savas arány – megfelelő.

Konyhai zöldhulladék

A háztartásokban rengeteg zöldhulladék keletkezik, ez akár a háztartási hulladék 30%-át is elérheti. Ezek nagy része azonban sajnos a vegyes hulladékok között, és így a szemétlerakókon végzi. Itt a szerves anyagok lebomlása közben metán szabadul fel, ami jelentősen növeli a lerakók által okozott légszennyezést.

 

Mi legyen a krumplihéjjal és teafilterrel?
A konyhai zöldhulladékot komposztként használhatjuk fel újra. A komposzttal jót teszünk kertünk növényeivel, hisz a humuszban gazdag komposzt tápanyaggal látja el őket. Emellett szemetünk mennyisége is jelentősen csökken a zöldhulladék nélkül. Mivel ma már kérhetünk a közszolgáltatótól kisebb, 60-80 literes kukákat végsősoron pénzt takaríthatunk meg a helyes otthoni hulladékkezeléssel.

A komposztáláshoz nincs szükség nagy anyagi befektetésre, csak egy konyhai, lehetőleg zárt gyűjtőedény és egy komposztáló keret kell. Ezt akár magunk is elkészíthetjük, de készen is vásárolhatunk komposztálót. Hogy a komposztban tevékenykedő gombák, baktériumok a legoptimálisabban tudjanak dolgozni, ügyelnünk kell arra, hogy a hulladékokat megfelelően rétegezzük, illetve azt dobjuk a komposztra, amit lehet. Kezdésnek alulra tegyünk néhány ágat, gallyat, erre némi kerti zöldhulladékot, majd jöhet a konyhai zöldhulladék.

 

A teljesség igénye nélkül néhány példa arra, mit lehet és mit nem lehet komposztálni:
Amit lehet:
- zöldségek, gyümölcsök és ezek héja, magja (déligyümölcsök és dinnye héja aprítva)
- tojáshéj (apróra összetörve)
- kávézacc, tea, akár filteres is, zsinór és címke nélkül és mértékkel
- lejárt szavatosságú nyers gabona, liszt, rizs..stb
- vágott virágok
- festetlen, nyers papír apró darabokban (pl. tojástartó, karton)

 

Amit ne tegyünk a komposztra:
- állati eredetű hulladék,
- ételmaradék
- záptojás (fertőzést terjesztő legyek miatt)

 

A komposzt érése 3 hónaptól 24 hónapig is tarthat, az összetételtől függően. Időről-időre érdemes átkeverni a komposztot, hogy egy kis levegőhöz jusson. Ma már kaphatóak kifejezetten komposztáláshoz ajánlott adalékanyagok, melyekkel meggyorsíthatjuk a folyamatot. A kész komposztot kertünkben használhatjuk fel.

Környezetszennyezés

A környezeti elemek megváltozását, minőségének romlását okozó tevékenység. Lehet fizikai, kémiai és biológiai. Legáltalánosabb típusa a károsanyag-kibocsátás miatti levegő, víz és talajszennyezés, de ma már ismerjünk az úgynevezett virtuális könyezetszennyezés fogalmát is.

Környezetvédelmi termékdíj

A kiterjesztett gyártói felelősség elvének gazdasági, pénzügyi oszlopa. Az 1995-ben hozott környezetvédelmi termékdíj célja, hogy bizonyos meghatározott termékek előállítása, felhasználása során keletkező esetleges környezeti károk elhárítására, csökkentésére pénzügyi forrást biztosítson. A törvény meghatározza azokat a termékcsoportokat, melyek után termékdíjat kell fizetni. Ezek többek között akkumulátorok, csomagolóanyagok, egyéb kőolajtermékek, elektromos, elektronikai termékek, gumiabroncsok, reklámhordozó papír. A termékdíjból befolyó adóbevétel egy részéből az állam a hulladékok gyűjtésének és hasznosításának részfinanszírozását látja el, ezzel támogatva a hulladékok minél magasabb arányú gyűjtését, a hasznosítás gazdaságosságát.

Környezetvédelmi termékjelek

Az újrahasznosítás folyamatát segítő jelek, melyek a termék összetételére vonatkozó információt tartalmaznak. Létezik környezetvédelmi termékjel például a különböző műanyagfajtákra, akkumulátorokra, papírtípusokra, üvegekre is.

Közszolgáltató

Az a nem profit orientált, többségi köztulajdonban álló gazdálkodó szervezet, amely a települési önkormányzattal kötött szerződés alapján az adott településen hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végzésére jogosult és köteles. A hulladékgazdálkodási közszolgáltató kizárólagosan jogosult továbbá a lakosságtól házhoz menő rendszerben és egyéb módon is a szelektív hulladékot gyűjteni.

Kvóta

Engedélyezett mennyiség. Létezik például halászati kvóta, vadászati kvóta és szén-dioxid kvóta is. Ez utóbbit a klímaváltozás elleni harc egyik eszköze lehet. Az Európai Unió 2005. óta az üvegházhatású gázok kibocsátást meghatározott mennyiségben maximalizálja a tagországok számára, melyek ennek megfelelő mennyiségű kvótát kapnak. Ennél a mennyiségnél több üvegházhatású gázt nem engedhetnek a levegőbe. Ha mégis, akkor a az engedélyezett mennyiségűnél kevesebbet kibocsátó országoktól vásárolhatnak szabad kvótát, ezt hívják Kvóta kereskedelemnek. Az ebből befolyó pénzből a kormányzatok további kvótacsökkentő akciókat finanszíroznak. Magyarország az elmúlt években többször is kvóta értékesítő volt, amelyből befolyt pénzből például a magas energia fogyasztású elektromos és elektronikai termékek cseréjét – hűtő- mosógép csere – valamint energiatakarékos izzók vásárlását finanszírozta meg.