A karbonlábnyom megmutatja, hogy egy adott egység, például egy egyén, egy vállalat vagy akár egy termék milyen hatást gyakorol a környezetre, mennyi üvegházhatású gáz kibocsátásához járul hozzá egy adott időszak, vagy akár egész élete során. A karbonlábnyom mértékegysége a tonna szén-dioxid egyenérték. Minél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb a globális felmelegedéshez való hozzájárulásunk.
Az egyéni karbonlábnyom számítás során figyelembe kell venni szokásait például, hogy mennyi energiát fogyaszt a háztartásunk, milyen egyéb fogyasztási szokásaink vannak, hogyan fűtünk, mennyit járunk autóval, repülővel stb.
A karbonlábnyom gondos tervezéssel, életünk egyes területeinek újragondolásával jelentősen csökkenthető, kis változások, egy kicsit nagyobb odafigyelés esetén az életünk okozta környezetterhelés optimalizálható.

Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű, vagy az elszáradt virágok. Mi legyen velük?

A kerti zöld hulladék kezelésének legjobb módja a komposztálás. 

A komposztba kerülhetnek:
- lehullott falevelek:

Ha egyszerre nagy mennyiségű levelünk van, akkor érdemes azt külön komposztálni, de jó megoldás az is, ha a lehullott leveleket szétterítjük például a fák alatt vagy a virágágyásokon és lazán beforgatjuk a talajba. Télen ez jó takaró a fagyok ellen. A levelek szervesanyag-tartalma így is hasznosul. Felesleges tehát elégetni száraz leveleket, hisz értékes anyagok mennek így veszendőbe. Nem beszélve arról, hogy az égetéssel a levegőt is károsítjuk. A lehullott leveleket használhatjuk a fagyérzékeny növények (pl. fügefa) betakarására is.
Nagy kérdés, mit csináljunk a diófa levelével. A probléma alapja, hogy a diólevél egy növekedésgátló anyagot tartalmaz, ezért félnek sokan attól, hogy a komposztban megzavarja a talajéletet illetve gátolja a komposztált növények növekedését is. Több kísérletet is végeztek már ezzel kapcsolatban, ezek szerint, ha elég sokat hagyjuk pihenni a dióleveleket, akkor azok már nem fejtik ki káros hatásukat. Mindenképpen érdemes ősszel a lehullott diólevelekből egy külön kupacot rakni, és várni pár hónapot, míg a rendes komposzthoz el kezdjük adagolni. Nagy mennyiséget egyszerre semmiképpen ne rakjunk a komposztba.
- gallyak, ágak: Csak aprítva, egy rétegben kerüljenek a komposztba.
- levágott fű: Csak szárazon. Ha frissen rakjuk be, akkor csak egy rétegben, vagy keverjük szalmával, faforgáccsal.

Ha a kerti zöld hulladéktól szeretnénk mégis megszabadulni, érdeklődjünk a helyi közszolgáltatónál annak módjáról. Vannak olyan magáncégek is, melyek akár helyben aprítják és elszállítják a kerti zöldhulladékot.

Egy adott légszennyező forrásból meghatározott idő alatt kikerülő szennyező anyagok mennyisége. A forrás lehet természetes (pl. vulkán) és mesterséges (pl. közlekedés, ipar, fűtés). Az Európai Unió, és annak tagjaként Magyarország is szigorú emissziós határértékeket állapított meg a hatályos jogszabályokban, amelynek ha adott technológia – szennyező pontforrás – nem felel meg, a működési engedélyét elveszíti. Az emisszió maximális értékének meghatározása sok technológiai fejlesztést eredményezett, amelyekkel az emisszió mértékét tartósan és megbízhatóan határérték alatt lehet tartani.

A gyártói felelősség elve értelmében a termék előállítója felelős azért, hogy az általa gyártott termék anyagának, jellemzőinek megválasztása hulladékgazdálkodási szempontból kedvező legyen. Ő felelős azért is, hogy termék előállításából, felhasználásból és magából a termékből keletkező hulladék hasznosítása, ártalmatlanítása megtörténjen, és hozzájárul a hulladék kezelésének költségeihez is.

A Föld éghajlatában bekövetkező jelentős és hosszú távú változás, regionális vagy globális szinten. A változás történhet valamilyen természeti tényező, (pl. vulkánkitörés, földrészek mozgása), bolygón kívüli tényező (pl. változás a Nap sugárzásában) vagy az emberi civilizáció hatására. A kifejezést manapság elsősorban a jelen korunkban tapasztalható klímaváltozásra értik, melynek elsődleges okozója az emberiség.

A kombinált ciklusú erőművekben a gázturbinás és a gőzturbinás ciklusok kombinációja valósul meg. A gázturbinás áramtermelés során távozó meleg gázzal gőz fejlesztenek, ami aztán gőzturbinát hajt és szintén áramot termel.

Mindazok a szerves és szervetlen hulladékok, melyek a lakóépületekben, közintézményekben, közterületeken keletkeznek. A kommunális hulladék összetétele bár változik, adott fejlettségi szintű országok, adott időszakban közel azonos összetételű hulladékot produkálnak, miként az egy lakosra jutó átlagos hulladék mennyiség is gazdasági teljesítmények szerint közel azonos. A hulladék összetételét nagyban befolyásolja még a fogyasztási szokások átalakulása. Emiattaz utóbbi időszakban a hulladék térfogatának jelentős növekedése figyelhető meg, köszönhetően például a műanyag csomagolóanyagok terjedésének, valamint a szerves – étel és egyéb hulladékok is növekvő arányban jelennek meg a hulladék anyagáramban.

A lakóházak szennyvizeit és a közintézmények, gazdálkodási szervezetek hasonló jellegű, szintén biológiailag bontható szennyvizeit értjük alatta. A kommunális szennyvíz a mikroorganizmusok számára kedvező élettér, ellentétben az ipari szennyvizekkel, melyekben nem jellemzőek az élő szervezetek. Kezelését szigorú szabályok szerint végzik, közegészségügyi és környezet-természetvédelmi okokból egyaránt fontos.

Nagy szervesanyag-tartalmú, földszerű anyag, ami a bio- és zöldhulladékok aerob mikroorganizmusok és talajlakó élőlények közreműködésével történő lebomlása során  alakul ki. Kiválóan alkalmas a talaj szervesanyag-tartalmának pótlására. Szemben a műtrágyával a komposzt természetes módon növeli a föld minőségét, termőképességét.

A komposztálás a szervesanyag-tartalmú hulladékok hasznosításának egyik módszere, melynek során bio-és zöldhulladékokból humusszerű anyagot állítunk elő. A komposztálás segítségével jelentősen csökkenthető a háztartási hulladék mennyisége, a keletkező komposzttal pedig javítható a talaj minősége. A komposztálás folyamatában többféle élőlény is részt vesz. Elsősorban baktériumok, gombák és talajlakó állatok, például gyűrűsférgek vagy százlábúak. A komposztálás kis léptékben is megoldható, saját építésű vagy vásárolt komposztálókkal. Fontos azonban előzetesen tájékozódnunk az ideálik komposztösszetételről, hiszen jó minőségű komposzt akkor állítható elő, ha annak összetétele, tehát a komposztálóba helyezett hulladék aránya – a lúgos, savas arány – megfelelő.

A háztartásokban rengeteg zöldhulladék keletkezik, ez akár a háztartási hulladék 30%-át is elérheti. Ezek nagy része azonban sajnos a vegyes hulladékok között, és így a szemétlerakókon végzi. Itt a szerves anyagok lebomlása közben metán szabadul fel, ami jelentősen növeli a lerakók által okozott légszennyezést.

Mi legyen a krumplihéjjal és teafilterrel?
A konyhai zöldhulladékot komposztként használhatjuk fel újra. A komposzttal jót teszünk kertünk növényeivel, hisz a humuszban gazdag komposzt tápanyaggal látja el őket. Emellett szemetünk mennyisége is jelentősen csökken a zöldhulladék nélkül. Mivel ma már kérhetünk a közszolgáltatótól kisebb, 60-80 literes kukákat végsősoron pénzt takaríthatunk meg a helyes otthoni hulladékkezeléssel.

A komposztáláshoz nincs szükség nagy anyagi befektetésre, csak egy konyhai, lehetőleg zárt gyűjtőedény és egy komposztáló keret kell. Ezt akár magunk is elkészíthetjük, de készen is vásárolhatunk komposztálót. Hogy a komposztban tevékenykedő gombák, baktériumok a legoptimálisabban tudjanak dolgozni, ügyelnünk kell arra, hogy a hulladékokat megfelelően rétegezzük, illetve azt dobjuk a komposztra, amit lehet. Kezdésnek alulra tegyünk néhány ágat, gallyat, erre némi kerti zöldhulladékot, majd jöhet a konyhai zöldhulladék.

A teljesség igénye nélkül néhány példa arra, mit lehet és mit nem lehet komposztálni:
Amit lehet:
- zöldségek, gyümölcsök és ezek héja, magja (déligyümölcsök és dinnye héja aprítva)
- tojáshéj (apróra összetörve)
- kávézacc, tea, akár filteres is, zsinór és címke nélkül és mértékkel
- lejárt szavatosságú nyers gabona, liszt, rizs..stb
- vágott virágok
- festetlen, nyers papír apró darabokban (pl. tojástartó, karton)

Amit ne tegyünk a komposztra:
- állati eredetű hulladék,
- ételmaradék
- záptojás (fertőzést terjesztő legyek miatt)

A komposzt érése 3 hónaptól 24 hónapig is tarthat, az összetételtől függően. Időről-időre érdemes átkeverni a komposztot, hogy egy kis levegőhöz jusson. Ma már kaphatóak kifejezetten komposztáláshoz ajánlott adalékanyagok, melyekkel meggyorsíthatjuk a folyamatot. A kész komposztot kertünkben használhatjuk fel.

A környezeti elemek megváltozását, minőségének romlását okozó tevékenység. Lehet fizikai, kémiai és biológiai. Legáltalánosabb típusa a károsanyag-kibocsátás miatti levegő, víz és talajszennyezés, de ma már ismerjünk az úgynevezett virtuális könyezetszennyezés fogalmát is.

A kiterjesztett gyártói felelősség elvének gazdasági, pénzügyi oszlopa. Az 1995-ben hozott környezetvédelmi termékdíj célja, hogy bizonyos meghatározott termékek előállítása, felhasználása során keletkező esetleges környezeti károk elhárítására, csökkentésére pénzügyi forrást biztosítson. A törvény meghatározza azokat a termékcsoportokat, melyek után termékdíjat kell fizetni. Ezek többek között akkumulátorok, csomagolóanyagok, egyéb kőolajtermékek, elektromos, elektronikai termékek, gumiabroncsok, reklámhordozó papír. A termékdíjból befolyó adóbevétel egy részéből az állam a hulladékok gyűjtésének és hasznosításának részfinanszírozását látja el, ezzel támogatva a hulladékok minél magasabb arányú gyűjtését, a hasznosítás gazdaságosságát.

Az újrahasznosítás folyamatát segítő jelek, melyek a termék összetételére vonatkozó információt tartalmaznak. Létezik környezetvédelmi termékjel például a különböző műanyagfajtákra, akkumulátorokra, papírtípusokra, üvegekre is.

Az a nem profit orientált, többségi köztulajdonban álló gazdálkodó szervezet, amely a települési önkormányzattal kötött szerződés alapján az adott településen hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végzésére jogosult és köteles. A hulladékgazdálkodási közszolgáltató kizárólagosan jogosult továbbá a lakosságtól házhoz menő rendszerben és egyéb módon is a szelektív hulladékot gyűjteni.

Engedélyezett mennyiség. Létezik például halászati kvóta, vadászati kvóta és szén-dioxid kvóta is. Ez utóbbit a klímaváltozás elleni harc egyik eszköze lehet. Az Európai Unió 2005. óta az üvegházhatású gázok kibocsátást meghatározott mennyiségben maximalizálja a tagországok számára, melyek ennek megfelelő mennyiségű kvótát kapnak. Ennél a mennyiségnél több üvegházhatású gázt nem engedhetnek a levegőbe. Ha mégis, akkor a az engedélyezett mennyiségűnél kevesebbet kibocsátó országoktól vásárolhatnak szabad kvótát, ezt hívják Kvóta kereskedelemnek. Az ebből befolyó pénzből a kormányzatok további kvótacsökkentő akciókat finanszíroznak. Magyarország az elmúlt években többször is kvóta értékesítő volt, amelyből befolyt pénzből például a magas energia fogyasztású elektromos és elektronikai termékek cseréjét – hűtő- mosógép csere – valamint energiatakarékos izzók vásárlását finanszírozta meg.