Term | Definition |
---|---|
Karbonlábnyom | A karbonlábnyom megmutatja, hogy egy adott egység, például egy egyén, egy vállalat vagy akár egy termék milyen hatást gyakorol a környezetre, mennyi üvegházhatású gáz kibocsátásához járul hozzá egy adott időszak, vagy akár egész élete során. A karbonlábnyom mértékegysége a tonna szén-dioxid egyenérték. Minél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb a globális felmelegedéshez való hozzájárulásunk. |
Kerti zöldhulladék | Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű, vagy az elszáradt virágok. Mi legyen velük?
A kerti zöld hulladék kezelésének legjobb módja a komposztálás. A komposztba kerülhetnek:
Ha a kerti zöld hulladéktól szeretnénk mégis megszabadulni, érdeklődjünk a helyi közszolgáltatónál annak módjáról. Vannak olyan magáncégek is, melyek akár helyben aprítják és elszállítják a kerti zöldhulladékot. |
Kibocsátás (emisszió) | Egy adott légszennyező forrásból meghatározott idő alatt kikerülő szennyező anyagok mennyisége. A forrás lehet természetes (pl. vulkán) és mesterséges (pl. közlekedés, ipar, fűtés). Az Európai Unió, és annak tagjaként Magyarország is szigorú emissziós határértékeket állapított meg a hatályos jogszabályokban, amelynek ha adott technológia – szennyező pontforrás – nem felel meg, a működési engedélyét elveszíti. Az emisszió maximális értékének meghatározása sok technológiai fejlesztést eredményezett, amelyekkel az emisszió mértékét tartósan és megbízhatóan határérték alatt lehet tartani. |
Kiterjesztett gyártói felelősség elve | A gyártói felelősség elve értelmében a termék előállítója felelős azért, hogy az általa gyártott termék anyagának, jellemzőinek megválasztása hulladékgazdálkodási szempontból kedvező legyen. Ő felelős azért is, hogy termék előállításából, felhasználásból és magából a termékből keletkező hulladék hasznosítása, ártalmatlanítása megtörténjen, és hozzájárul a hulladék kezelésének költségeihez is. |
Klímaváltozás | A Föld éghajlatában bekövetkező jelentős és hosszú távú változás, regionális vagy globális szinten. A változás történhet valamilyen természeti tényező, (pl. vulkánkitörés, földrészek mozgása), bolygón kívüli tényező (pl. változás a Nap sugárzásában) vagy az emberi civilizáció hatására. A kifejezést manapság elsősorban a jelen korunkban tapasztalható klímaváltozásra értik, melynek elsődleges okozója az emberiség. |
Kombinált ciklus | A kombinált ciklusú erőművekben a gázturbinás és a gőzturbinás ciklusok kombinációja valósul meg. A gázturbinás áramtermelés során távozó meleg gázzal gőz fejlesztenek, ami aztán gőzturbinát hajt és szintén áramot termel. |
Kommunális hulladék (Települési szilárd hulladék) | Mindazok a szerves és szervetlen hulladékok, melyek a lakóépületekben, közintézményekben, közterületeken keletkeznek. A kommunális hulladék összetétele bár változik, adott fejlettségi szintű országok, adott időszakban közel azonos összetételű hulladékot produkálnak, miként az egy lakosra jutó átlagos hulladék mennyiség is gazdasági teljesítmények szerint közel azonos. A hulladék összetételét nagyban befolyásolja még a fogyasztási szokások átalakulása. Emiattaz utóbbi időszakban a hulladék térfogatának jelentős növekedése figyelhető meg, köszönhetően például a műanyag csomagolóanyagok terjedésének, valamint a szerves – étel és egyéb hulladékok is növekvő arányban jelennek meg a hulladék anyagáramban. |
Kommunális szennyvíz | A lakóházak szennyvizeit és a közintézmények, gazdálkodási szervezetek hasonló jellegű, szintén biológiailag bontható szennyvizeit értjük alatta. A kommunális szennyvíz a mikroorganizmusok számára kedvező élettér, ellentétben az ipari szennyvizekkel, melyekben nem jellemzőek az élő szervezetek. Kezelését szigorú szabályok szerint végzik, közegészségügyi és környezet-természetvédelmi okokból egyaránt fontos. |
Komposzt | Nagy szervesanyag-tartalmú, földszerű anyag, ami a bio- és zöldhulladékok aerob mikroorganizmusok és talajlakó élőlények közreműködésével történő lebomlása során alakul ki. Kiválóan alkalmas a talaj szervesanyag-tartalmának pótlására. Szemben a műtrágyával a komposzt természetes módon növeli a föld minőségét, termőképességét. |
Komposztálás | A komposztálás a szervesanyag-tartalmú hulladékok hasznosításának egyik módszere, melynek során bio-és zöldhulladékokból humusszerű anyagot állítunk elő. A komposztálás segítségével jelentősen csökkenthető a háztartási hulladék mennyisége, a keletkező komposzttal pedig javítható a talaj minősége. A komposztálás folyamatában többféle élőlény is részt vesz. Elsősorban baktériumok, gombák és talajlakó állatok, például gyűrűsférgek vagy százlábúak. A komposztálás kis léptékben is megoldható, saját építésű vagy vásárolt komposztálókkal. Fontos azonban előzetesen tájékozódnunk az ideálik komposztösszetételről, hiszen jó minőségű komposzt akkor állítható elő, ha annak összetétele, tehát a komposztálóba helyezett hulladék aránya – a lúgos, savas arány – megfelelő. |
Konyhai zöldhulladék | A háztartásokban rengeteg zöldhulladék keletkezik, ez akár a háztartási hulladék 30%-át is elérheti. Ezek nagy része azonban sajnos a vegyes hulladékok között, és így a szemétlerakókon végzi. Itt a szerves anyagok lebomlása közben metán szabadul fel, ami jelentősen növeli a lerakók által okozott légszennyezést.
Mi legyen a krumplihéjjal és teafilterrel? A komposztáláshoz nincs szükség nagy anyagi befektetésre, csak egy konyhai, lehetőleg zárt gyűjtőedény és egy komposztáló keret kell. Ezt akár magunk is elkészíthetjük, de készen is vásárolhatunk komposztálót. Hogy a komposztban tevékenykedő gombák, baktériumok a legoptimálisabban tudjanak dolgozni, ügyelnünk kell arra, hogy a hulladékokat megfelelően rétegezzük, illetve azt dobjuk a komposztra, amit lehet. Kezdésnek alulra tegyünk néhány ágat, gallyat, erre némi kerti zöldhulladékot, majd jöhet a konyhai zöldhulladék.
A teljesség igénye nélkül néhány példa arra, mit lehet és mit nem lehet komposztálni:
Amit ne tegyünk a komposztra:
A komposzt érése 3 hónaptól 24 hónapig is tarthat, az összetételtől függően. Időről-időre érdemes átkeverni a komposztot, hogy egy kis levegőhöz jusson. Ma már kaphatóak kifejezetten komposztáláshoz ajánlott adalékanyagok, melyekkel meggyorsíthatjuk a folyamatot. A kész komposztot kertünkben használhatjuk fel. |
Környezetszennyezés | A környezeti elemek megváltozását, minőségének romlását okozó tevékenység. Lehet fizikai, kémiai és biológiai. Legáltalánosabb típusa a károsanyag-kibocsátás miatti levegő, víz és talajszennyezés, de ma már ismerjünk az úgynevezett virtuális könyezetszennyezés fogalmát is. |
Környezetvédelmi termékdíj | A kiterjesztett gyártói felelősség elvének gazdasági, pénzügyi oszlopa. Az 1995-ben hozott környezetvédelmi termékdíj célja, hogy bizonyos meghatározott termékek előállítása, felhasználása során keletkező esetleges környezeti károk elhárítására, csökkentésére pénzügyi forrást biztosítson. A törvény meghatározza azokat a termékcsoportokat, melyek után termékdíjat kell fizetni. Ezek többek között akkumulátorok, csomagolóanyagok, egyéb kőolajtermékek, elektromos, elektronikai termékek, gumiabroncsok, reklámhordozó papír. A termékdíjból befolyó adóbevétel egy részéből az állam a hulladékok gyűjtésének és hasznosításának részfinanszírozását látja el, ezzel támogatva a hulladékok minél magasabb arányú gyűjtését, a hasznosítás gazdaságosságát. |
Környezetvédelmi termékjelek | Az újrahasznosítás folyamatát segítő jelek, melyek a termék összetételére vonatkozó információt tartalmaznak. Létezik környezetvédelmi termékjel például a különböző műanyagfajtákra, akkumulátorokra, papírtípusokra, üvegekre is. |
Közszolgáltató | Az a nem profit orientált, többségi köztulajdonban álló gazdálkodó szervezet, amely a települési önkormányzattal kötött szerződés alapján az adott településen hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végzésére jogosult és köteles. A hulladékgazdálkodási közszolgáltató kizárólagosan jogosult továbbá a lakosságtól házhoz menő rendszerben és egyéb módon is a szelektív hulladékot gyűjteni. |
Kvóta | Engedélyezett mennyiség. Létezik például halászati kvóta, vadászati kvóta és szén-dioxid kvóta is. Ez utóbbit a klímaváltozás elleni harc egyik eszköze lehet. Az Európai Unió 2005. óta az üvegházhatású gázok kibocsátást meghatározott mennyiségben maximalizálja a tagországok számára, melyek ennek megfelelő mennyiségű kvótát kapnak. Ennél a mennyiségnél több üvegházhatású gázt nem engedhetnek a levegőbe. Ha mégis, akkor a az engedélyezett mennyiségűnél kevesebbet kibocsátó országoktól vásárolhatnak szabad kvótát, ezt hívják Kvóta kereskedelemnek. Az ebből befolyó pénzből a kormányzatok további kvótacsökkentő akciókat finanszíroznak. Magyarország az elmúlt években többször is kvóta értékesítő volt, amelyből befolyt pénzből például a magas energia fogyasztású elektromos és elektronikai termékek cseréjét – hűtő- mosógép csere – valamint energiatakarékos izzók vásárlását finanszírozta meg. |