A hulladék újrahasznosítása során keletkező nyersanyag, amelyből új termék állítható elő. Előnye, hogy csökkenti a kitermelt természetes, elsődleges erőforrások mennyiségét így a kitermelés okozta környezetszennyezést, ráadásul általában az is igaz, hogy a másodnyersanyagból energiatakarékosabban lehet a kész terméket előállítani. Például a hulladék sörös dobozokból kisebb energiabefektetéssel lehet újra alumíniumot –akár sörös dobozt - előállítani, mint a kibányászott bauxitból.

A hulladéklerakókba általában olyan kevert hulladék kerül, melynek jelentős része újrahasznosítható lenne, ráadásul a hulladéklerakók befogadóképessége is véges. E két tényező teszi szükségessé a lerakás előtt a
mechanikai- biológiai hulladékkezelést, mely során a hulladék stabilizálása, térfogatának és veszélyességének csökkentése történik meg, és ily módon készítik elő azt a lerakásra. Ez a módszer arra is jó, hogy a még kinyerhető értékes hulladék frakciókat elkülönítsék a szeméttől. Az ekként leválasztott hulladékot jellemzően energetikai hasznosításra használják fel, tehát az abban rejlő energia kinyerése a cél.
A mechanikai kezelési eljárások során aprítás, osztályozás, tömörítés történik. A biológiai kezelések közé tartozik a komposztálás, a biogáz termelés illetve a szárítás, mely során magas fűtőértékű, másodlagos tüzelőanyag keletkezik.

A megelőzés azt jelenti, hogy bizonyos intézkedések meghozatalával és végrehajtásával a hulladék keletkezését megelőzhetjük, így kevesebb lesz a keletkező hulladék mennyisége. A megelőzés lehetséges módszerei például: tudatos vásárlás, eldobható helyett javítható termékek, hosszú élettartamú termékek, környezetterhelő termékek megadóztatása.

Olyan természetes forrásból kinyerhető, környezetbarát energia, mely folyamatosan rendelkezésre áll vagy belátható időn belül újratermelődik. Például nap-, szél, víz-, geotermikus energia vagy biomassza. Használatukkal a fosszilis energiahordozók jellemzően nagyobb környezeti terhelést jelentő használata jelentősen csökkenthető.

Telített szénhidrogén, színtelen, szagtalan gáz. A földgáz fő alkotója, főleg a szerves anyagok rothadása során kerül a légkörbe. A metán üvegházhatású gáz, 20-szor erősebb, mint az ugyancsak üvegházhatású szén-dioxid. Az emberi tevékenység, az iparosodás ótajelentős mértékben növelte a légkörbe jutó metángáz mennyiségét. Például az állattenyésztés, hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, kőolaj-földgázkitermelés során. Jelentős problémát okoz a légkörbe juttatott metángáz, hiszen tovább fokozza a légkör felmelegedését.

A műanyagok kőolajból, adalékok hozzáadásával készült mesterséges termékek. Megkülönböztetünk hőre lágyuló, hőre keményedő és rugalmas műanyagokat.
A műanyagok legismertebb típusai:
- Polietilén (PE): fóliák, palackok, edények, csövek, zsákok készülnek belőle, szelektív gyűjtőbe bedobható, újrahasznosítható
- Nagysűrűségű polietilén (HPDE): mosószerek, tisztítószerek, samponok flakonjai, játékok készülnek belőle, szelektív gyűjtőbe bedobható, újrahasznosítható
- Kissűrűségű polietilén (LPDE): fóliák, zacskók készülnek belőle, szelektív gyűjtőbe dobható, újrahasznosítható
Polipropilén (PP): tejtermékek dobozai (pl. joghurtok), mustár, ketchup, majonéz flakonjai, műanyag edények készülnek belőle, szelektív gyűjtőbe dobható, újrahasznosítható
- Polivinilklorid (PVC): csövek, fóliák, palackok, játékok, szelektív gyűjtőbe nem dobható, hulladékudvarban lehet leadni nagy mennyiségben
- Polietilén tereftalát (PET, PETE): az ásványvizes és üdítős palackok fő alapanyaga, szelektív gyűjtőbe dobható
- Poliészter (PES): műszálas ruhaneműk készülnek belőle, ruhagyűjtőbe lehet dobni
- Polisztirol (PS): hungarocell, nikecell, csomagolóanyagként, ételes dobozként, hang-és hőszigetelőként használják, szelektív gyűjtőbe nem dobható, csak hulladékudvarban lehet leadni
- Akril-nitril-butadién kopolimer (ABS): elektronikai eszközök borítása, monitor, billentyűzet, ha már nincs együtt az elektronikával, egyes településeken a szelektív gyűjtőbe is be lehet dobni
- Polimetil-metakrilát (PMMA): reklámtáblák, védőszemüvegek, lencsék készülnek belőle, egyes hulladékudvarokban leadható
- Politetrafluoretilén, teflon (PTFE): edények bevonása, szigetelés,
- Fenoplast: kapcsolók, konnektorok
- Karbamidgyanta (UF): bútoripari bevonólapok
- Poliamid: harisnyák
- Polikarbonát (PC): CD, DVD, szemüveglencse

A műanyagok mesterséges úton előállított szerves polimerek. Az első műanyagot, a PVC-t 1838-ban állították elő, de ipari termelése csak 1938-ban indult meg. A műanyagok világhódító útjukra az 1900-as évek második felében indultak igazán. A termelés ebben az időszakban világszerte 1, 5 millió tonnáról 270 millió tonnára emelkedett.
Európában évente kb. 25 millió tonna műanyaghulladék képződik, ennek jelentős része csomagolóanyag, azaz egyszer használatos nejlonzacskó, eldobható ételhordó doboz vagy PET palack. Mindezt pedig jelentős problémákat is maga után von. A műanyag lebomlási idejéről még csak sejtéseink vannak, az biztos, hogy nagyon hosszú idő, akár több száz vagy ezer év is kell hozzá. Égetésekor káros anyagok kerülnek a levegőbe, a természetbe kikerülő műanyag hulladék az állatvilágra nézve is komoly veszélyt jelent, de az emberi egészséget is veszélyezteti.

Mit csináljak a reklámszatyrokkal és a PET palackokkal? - Először is előzzük meg a műanyaghulladék keletkezését, vásároljunk tudatosan, igyekezzük kerülni a felesleges csomagolással ellátott termékeket, vigyünk magunkkal bevásárló szatyrot és mondjunk nemet az ingyen kínált nejlonszatyrokra.

De ha már megtermelődött a hulladék, gyűjtsük szelektíven, amit lehet!

Szelektíven gyűjthető műanyag hulladékok (a teljesség igénye nélkül):
- PET palackok
- műanyag zacskók, nejlonszatyrok
- tejtermékek kimosott dobozai
- kozmetikai, háztartási flakonok (PP, HDPE jelzésűek)

Egyelőre nem gyűjthető szelektíven:

- zsíros, olajos, háztartási vegyi anyaggal szennyezett, élelmiszer maradványt tartalmazó flakonok

- margarinos doboz

- fogkefe

- játékok

- CD, DVD 

- harisnya

- hungarocell

Néhány gyakoribb műanyagtípus, aminél nem ilyen egyértelmű a helyzet:
- elektronikai eszközök borítása (pl. monitor, billentyűzet): Ha még egyben van az eszköz, akkor mint E-hulladék az árusítóhelyen vagy hulladékudvarban leadható, ha nem, csak a műanyag van meg, akkor egyes helyeken a szelektív gyűjtőbe is bedobhatjuk (pl. Budapesten) vagy hulladékudvarban leadható
- PVC csövek, flakonok, fóliák, csomagolóanyagok: hulladékudvarban adhatóak le
- poliészter ruhanemű: ruhagyűjtőbe dobható
- polisztirol (hungarocell, nikecell): szelektív gyűjtőbe nem dobható, csak hulladékudvarokban lehet leadni
- Teflon, kapcsolók, konnektorok, plexi, reklámtábla, harisnya, CD/DVD/Blue-Ray lemez: az illetékes közszolgáltató cégtől kérjünk információt

Ha műanyaghulladékunk van, újrahasznosítással foglalkozó cégeknek is eladhatjuk azt.

Mi lesz a műanyaghulladékból?
Ahogy minden esetben, itt is alapfeltétel a műanyagok szelektív gyűjtése.
A begyűjtött hulladékot átválogatják anyag, típus és szín szerint, majd darálják és alaposan átmossák, szárítják, végül a tiszta darálékból granulátumokat, abból pedig kész termékeket készítenek.
Az újrahasznosított műanyagból készülő termékeket hosszan lehetne sorolni. Csak néhány közülük:
gépjármű alkatrészek, kültéri fóliák, virágcserép, kerítésoszlop, gyeprács, szemeteszsák, hólapát, esőkabát, úszógumi, ruhafogas.