A háztartási hulladék és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak azon része, ami különböző anyagú, típusú összetevőkből áll. A vegyes hulladékot a szelektíven gyűjtött hulladéktól elkülönítve, egy másik gyűjtőedénybe gyűjtjük. Ezen hulladékok általában lerakókba vagy hulladékégetőbe kerülnek. A vegyes hulladék sok olyan alkotót tartalmaz, ami újrahasznosítható lenne, például komposztálható szerves anyagok vagy újrahasznosítható műanyagok, fémdobozok. Ezek kiválogatása – amennyiben nem a termelődés helyén, tehát a háztartásokban történik – nagyon költséges és a szennyező anyagok rárakódása miatt komoly minőségromlással jár együtt.

A veszélyes hulladékot nem szabad a háztartási hulladékkal együtt kezelni, vagyis ne dobjuk azt a vegyes hulladékos kukába, hanem vigyük el egy speciális gyűjtőedénybe vagy adjuk le a kijelölt gyűjtőhelyeken, hulladékudvarokban. Átlagos háztartásban leggyakrabban szárazelemekkel, akkumulátorral, gyógyszerekkel, olajokkal és sütőzsírral, festékekkel kapcsolatban merül fel a probléma; mit csináljunk ezekkel, ha már nincs rá szükségünk vagy nem használhatóak?

A szárazelemek és az akkumulátorok nehézfémeket és mérgező vegyületeket tartalmaznak, például ólmot, higanyt, cinket, lítiumot, ezért veszélyes hulladéknak számítanak. Ha szeméttelepre vagy illegális lerakókra kerülnek mérgező anyagaik lassan szivárogva a talajt vagy a talajvizet szennyezik.

Hová vigyem az akkumulátort és az elemeket?
A gépjárművekben használt ólom-sav akkumulátorokat számos helyen ingyenesen leadhatjuk; például akkumulátor-kereskedésekben, szervizekben vagy benzinkutakon. Vannak olyan országok (pl. USA, Kanada), ahol az akkumulátor vásárlásakor letéti díjat is fizet a vásárló, amit csak akkor kap vissza, ha a használt akkumulátort visszaviszi. Ennek a rendszernek köszönhetően itt közel 100%-os az újrahasznosításuk.
Az elemek számára léteznek speciális gyűjtőedények, ezeket ma már egyre több áruházban, üzletben, közintézményekben megtalálhatjuk.

Mi lesz a lemerült akkumulátorból?
Az ólom-sav akkumulátorok hasznosítása azért is fontos, mert a belőle kinyerhető ólom értékes nyersanyagnak számít, aminek kinyerése jelentősen energiatakarékosabb módszer, mint ha a kibányászott ólomércből tennék mindezt.
Az ólomkohóban az akkumulátorok komponenseit szétválasztják. Az ólmot főleg új akkumulátorok előállításához hasznosítják, a savat semlegesítése során keletkező sókat sem hagyják veszni, azokat például mosószergyártásnál tudják használni. Az akkumulátor műanyag részeiből új akkumulátor-házakat vagy gépjárműalkatrészeket készítenek.
A szárazelemek újrafeldolgozása nagyon költséges, ezért ezeket speciális, veszélyes hulladékok számára fenntartott lerakókba helyezik el.

Mit kezdjek a lejárt gyógyszerekkel?

A lejárt gyógyszereket csomagolással együtt adhatjuk le a gyógyszertárakban, vagy ott, ahol vásároltuk, az egész ország területén. A gyógyszerhulladék nem újrahasznosítható, speciális, veszélyeshulladék-égetőkben kerül ártalmatlanításra, például Dorogon és Győrben.

Mi legyen a festékekkel és a vegyszerekkel?
Természetesen ezek is veszélyes hulladéknak számítanak, hisz mind a környezetre, mind az egészségre ártalmasak. Hulladékudvarokban vagy speciális gyűjtőakció keretében adhatjuk le ezeket. A hulladékudvarok egy részében a leadásért fizetnünk kell, és van olyan is, ahol mennyiségi korlátok vannak.

Mi legyen a széttört fénycsövekkel?
Fénycsövek, energiatakarékos kompakt fénycsövek higanyt tartalmaznak, ezért számítanak veszélyes hulladéknak. Ma már számos áruházban, intézményben találhatunk speciális gyűjtőedényeket, ide tegyük, vagy adjuk le egy közeli átvevőhelyen. A hagyományos és a LED izzók nem számítanak veszélyes hulladéknak.

A veszélyes hulladékok ártalmatlanítására szolgáló égetőmű, ahol speciális szabályok és szigorú követelmények mellett történik a hulladék égetése. Ez vonatkozik többek között a hulladék szállítására, tárolására, az égetőbe kerülő hulladék összetételére és a károsanyag-kibocsátás monitorozására.

A kifejezés alatt az elektronikus postafiókokba érkező kéretlen levelek (spam-ek) sokaságát értjük. A spam-ek nemcsak egyszerűen bosszantóak, de közvetetten környezetrombolóak is, hisz például az elküldésük, a szervereken való tárolásuk, a szerverek működtetése mind-mind felesleges energiafelhasználást és ezáltal környezetterhelést jelent.

A környezetszennyező tevékenység vagy folyamat, amelynek hatására a felszíni vagy felszínalatti vizek minősége oly mértékben romlik, hogy az a vízi élővilágot vagy az emberi egészséget veszélyezteti. A vízszennyezés lehet kémiai, fizikai, biológiai, lehet pontszerű (pl. ipari létesítményből származó szennyvíz) vagy diffúz (pl. egy szemétlerakóból a csapadékkal veszélyes anyagok jutnak a talajvízbe).

Az emberi agy számára észlelhető, de kéretlen vizuális anyagok, mint például a körúti reklámok. Bár azt gondoljuk, hogy a nagy mennyiségű reklám nincs hatással ránk, ez valójában nem igaz. Agyunk felfogja és érzékeli ezeket a kéretlen információkat, és azokat igyekszik kezelni is. Így bár tudatosan aligha fókuszálunk, agyunk dolgozik, fáradtabbak leszünk, hosszútávon humánegészségügyi kockázatok is felmerülhetnek.

Az alumíniumgyártás során keletkező, veszélyes hulladéknak minősülő melléktermék. A kibányászott bauxit és a gyártás során visszamaradt lúg zagy alkotja. Vörös színét a bauxitban jelenlevő vas-oxid adja. A vörösiszap a benne lévő nátronlúg miatt veszélyes. Égési sérüléseket okozhat, szembe kerülve szemkárosodást okoz, és a vörösiszap-ár elpusztítja az élővilágot. A vörösiszapot zagytárolókban tárolják. Ha az iszap kiszárad, a szél által elszállított por egészségügyi problémákat okoz, irritálja a légutakat és a tüdőt, ezért tárolása minden esetben speciális, a kiszáradást megelőző módon történik.