Savas esőről akkor beszélünk, amikor a csapadék pH-ja erősen savas irányba tolódik el. Ennek lehetnek természetes okai is, például erdőtűz vagy vulkánkitörés, de a savas esők elsődleges oka az emberi tevékenység miatt kialakult légszennyezettség. Az ipari tevékenység során a levegőbe jutó nitrogén-oxidok illetve a kén-dioxid a levegő vízgőztartalmával reakcióba lép, melynek eredményeképpen salétromsav és kénsav keletkezik. A savas eső káros hatását általában a kibocsájtás helyétől távolabb fejti ki, mert a képződő savak a felhőkbe jutnak, a szél pedig akár több száz vagy ezer kilométerre is elfújja ezeket. Ez a jelenség, vagyis hogy a környezetszennyezés térben és időben eltolva is jelentkezhet az egyes szennyezések elsődleges jellemzője.
A savas esők jelentősen károsítják a növényeket, különösen a nyitvatermők érzékenyek rá, de akár az érintett tavak élővilágát is teljes egészében kipusztíthatja.

Az ionizáló sugárzások hatására kialakult szervi elváltozások. A nagy sugárdózisok (1 Sv fölött) hatására már akár fél órán, esetleg néhány napon belül kialakulnak az ún. determinisztikus sugárártalmak, mint pl. a bőr égése, a vérképző szervek károsodása, és komplex tünetegyüttesként az akut sugárbetegség.
Kicsi, de tartós vagy rendszeresen ismétlődő sugárhatások következményei a besugárzás után lehet, hogy csak évek elteltével jelentkeznek. Ezeket sztochasztikus ártalmaknak nevezzük, melyek körébe tartoznak a rákos megbetegedések, a magzati sugárkárosodások és a genetikai ártalmak.

Sugárszennyezésről akkor beszélünk, ha a légkörbe jutott radioaktív anyag mennyisége veszélyezteti a környezetet és az élő szervezeteket. Ez megtörténhet például reaktor baleset, nukleáris támadás vagy radioaktív anyagok nem megfelelő tárolása esetén.
A radioaktív szennyezés nyomán sugárbetegség alakulhat ki, ennek lefolyása a sugárzás dózisától függ. Nagy sugárdózis esetén már akár fél órán belül is jelentkezhetnek a tünetek, a központi idegrendszerben, az emésztőrendszerben, vérképzőrendszerben. A kis sugárdózis hatása lehet, hogy csak évek múltán jelentkezik, például rákos daganatok, genetikai elváltozások formájában.
A kikerülő radioaktív anyagok eltérő megbetegedéseket okozhatnak. A jód 131-es izotópja például a pajzsmirigy kóros elváltozását okozhatja, a stroncium 90 pedig a csontokban fejti ki hatását, daganatos megbetegedést és a vérképzőszervek zavarát okozza.

A különböző elemtípusok- ceruza, bébi, góliát, lapos- összefoglaló neve. A szárazelem veszélyes hulladéknak számít, sérülten, kikerülve a környezetbe, károsítja a talajt, a vizeket, az élővilágot. Épp ezért az elhasználódott elemeket a speciális elemgyűjtő edényekbe kell dobni. Ezek megtalálhatók az ország közel 33.000 pontján, számos közintézményben, iskolában, áruházban, annak érdekében, hogy a lakosság kényelmesen elérhesse azokat.
Szennyvíz
A háztartási, ipari, mezőgazdasági használat következtében leromlott minőségű vizek. A szennyvíz elhelyezhető emésztőgödörben, szikkasztóban, elvezethető a szennyvízcsatorna rendszerrel és egyes típusai tisztítás nélkül, szürkevízként használható.

A szemetet tulajdonosa már nem tudja vagy nem akarja használni. Vegyesen gyűjtve lerakóba kerül és nem hasznosul, így kikerül a gazdasági körforgásból. A hulladék ezzel szemben, szelektíven gyűjtve, másodnyersanyagként még újrahasznosítható.

A termelés, a fogyasztás vagy egyéb tevékenység során keletkezett anyag, amely káros hatást fejt ki a környezetre és az élő szervezetekre. Szennyezők nemcsak a különböző halmazállapotú anyagok lehetnek, de energia is, például radioaktív sugárzásként.

Fizikai, kémiai és biológia módszerekkel történő víztisztítás, amely után  a szennyvizet visszavezetik az élő vízbe vagy felhasználják. A mechanikai eljárások során szűrőkkel, ülepítőkkel a nagyobb, lebegő szennyeződéseket szűrik ki. A biológiai tisztítás során természetes eljárásokkal és mikroorganizmusok közreműködésével a szerves szennyeződéseket távolítják el. A kémiai tisztítás során az oldott nehézfémeket távolítják el és utószűrik a vizet. A legutolsó lépés a visszamaradt szennyvíziszap kezelése.

Szmog vagy füstköd akkor alakul ki, mikor egy adott területen a légszennyező anyagok koncentrációja meghaladja a határértéket és ez az állapot huzamosabb időn át fennáll. Kialakulásában a nagymértékű szennyezőanyag-kibocsátás mellett a kedvezőtlen időjárási körülményeknek – például a szél hiányának - is szerepe van.
A szmognak a levegőben található szennyező anyagoktól függően két fajtája van, a redukáló (londoni, téli típusú) és az oxidáló (nyári, fotokémiai, Los Angeles-i típusú) füstköd. Előbbi esetben főleg a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt keletkezik szmog, a fő szennyező anyagok, a por, korom és a kén-dioxid. A Los Angeles-i típusú szmognál a fő szennyező anyagok a közlekedésből származnak, mint a nitrogén-oxidok vagy a szén-monoxid, és főleg olyan napsütéses, nagy forgalmú térségekben alakul ki, ahol a szmog megreked a hegyekkel körülvett városban.

Főleg fürdő, zuhanyzó, mosdóvízből származó szennyvíz, mely némi mechanikai szűrés után bizonyos nem fogyasztási tevékenységekre használható, Pl. kert locsolás, vécé öblítés.