Az élelmiszer-hulladéknak az élelmiszeripar emberi fogyasztásra vagy további feldolgozásra alkalmatlan hulladékát és a kidobott, lejárt szavatosságú, romlott élelmiszereket nevezzük. Az élelmiszeripar mellett származhat éttermekből, kereskedelmi egységekből vagy a háztartásokból.
A fejlett világ egyik nagy problémája a lakosság által kidobott hatalmas mennyiségű – legtöbbször az eredeti csomagolásával együtt kidobott - élelmiszer-hulladék. A legrosszabb megoldás ennek kezelésére, ha az élelmiszer-hulladék a lerakókban végzi, ugyanis a hulladék rothadása során jelentős mennyiségű metánt juttat a légkörbe, ami köztudottan üvegházhatású gáz. A probléma megoldásának egyik legegyszerűbb módja a megelőzés lenne; tudatos vásárlással elérhető, hogy a jövőbeni hulladék egyáltalán meg sem termelődjönk. A feleslegessé vált, de még fogyasztásra alkalmas élelmiszereket ma már egyre több helyen eljuttatják a rászorulókhoz, és az élelmiszer-hulladék komposztálással és biogáz előállítással újra is hasznosítható.

Tudtad-e?
A FAO ( ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) becslései szerint évente az élelmiszerek 1/3-a végzi a kukában. Ebben a fejlett világ a legfőbb bűnös. Európában és Észak-Amerikában egy ember átlagosan 95-115 kg élelmiszert dob ki, ugyanez a szám a Afrika középső és déli részén illetve Délkelet-Ázsiában 6-11 kg. Amerikában egy átlagos lakos évi 600 dollárt (évi 160.000 forintot) költ el olyan élelmiszerre, amelyet azután ki sem bont.