Magyarországon éves szinten 980 000 tonna papírhulladék keletkezik, melynek legnagyobb részét - fejenként átlagosan 0,1 tonna papírt - a lakosság termeli ki. A valódi problémát nem az eldobált papírhulladék jelenti, hiszen lebomlási ideje gyors, környezetszennyező hatása pedig elenyésző. A gond az, hogy a papírt újból elő kell állítani.

Magyarországon évente 200 kilogramm élelmiszer hulladék képződik fejenként, amelynek jelentős része bevásárlásaink során keletkezik. Ezt a hulladék mennyiséget könnyen ki tudnánk iktatni az életünkből, csak tudatosabban kell átgondolnunk, mi az, amire valóban szükségünk van, amit ténylegesen használunk, és elfogyasztunk.

Hazánk lakosonként - tehát nem háztartásonként! - közel száz kilogram veszélyes hulladékot termel, ami közel hétszázezer tonnát jelent éves szinten. A veszélyes hulladékok súlyos környezetromboló és egészség-károsító hatással bírnak, ezért nem mindegy, hogy mit kezdünk velük.

Az Edinburghi Egyetem szakemberei által vezetett nemzetközi kutatócsoport a globális élelmezési rendszer tíz szakaszát, köztük az élelmiszertermelést és -fogyasztást tanulmányozta, hogy számszerűsítsék a károkat.

Miután a szászavinci zagytározójából hatezer köbméter szürke iszap került a Sesei patakba és az Aranyos folyóba, a román környezetvédelmi felügyelőség százezer lejes (hétmillió forint) pénzbírságot szabott ki a Cupru Min bányavállalatra.