Hazánk lakosonként - tehát nem háztartásonként! - közel száz kilogram veszélyes hulladékot termel, ami közel hétszázezer tonnát jelent éves szinten. A veszélyes hulladékok súlyos környezetromboló és egészség-károsító hatással bírnak, ezért nem mindegy, hogy mit kezdünk velük.
A könnyen újrahasznosítható, és szelektív módon gyűjthető hulladék mellett a másik fontos hulladéktípus a veszélyes hulladék. Veszélyes hulladékoknak azokat nevezzünk, amelyek bármely összetevőjének átalakulása súlyos környezetromboló hatással bír, s emellett még az emberi egészségre is káros hatással lehet. A hétköznapi életünk során is keletkeznek ilyen hulladékok, ami ellen szintén nem nehéz védekezni, csak egy kis odafigyelés, utánajárás szükséges hozzá.
Az Eurostat adatai szerint 2012-ben Magyarországon személyenként körülbelül 70 kilogramm veszélyes hulladék keletkezett, ez országon szinten 70 millió kilogramm (azaz 700 ezer tonna) veszélyes hulladékot jelet. Az Európai Unióban 2015-ben 74 millió tonna veszélyes hulladék keletkezett, de a szakértők az elkövetkezendő években további 5%-os növekedésre számítanak.
A hétköznapok során keletkező leggyakoribb veszélyes hulladék fajták a különböző olajok, elektronikai hulladékok, az elromlott háztartási gépek, berendezések; az elemek, akkumulátorok; a gyógyszerek; a különböző vegyi anyagot tartalmazó szerek. Szerencsére ma már könnyen el tudunk bánni ezekkel a hulladékfajtákkal is, csak egy kis odafigyelés szükséges hozzá. AMIT SEMMIKÉPPEN SEM SZABAD TENNI EZEKKEL A HULLADÉKOKKAL: A LEFOLYÓBA, WC-BE ÖNTENI ŐKET; ELÉGETNI; A HÁZTARTÁSI SZEMÉTBE DOBNI; ÉS AZ ÉLŐVIZEKBE VAGY A TALAJBA JUTTATNI!
Nézzünk is néhány ilyen, könnyen betartható tippet a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok kezelésére:
Hová vigyük az akkumulátort és az elemeket? A gépjárművekben használt ólom-sav akkumulátorokat számos helyen ingyenesen leadhatjuk; például akkumulátor-kereskedésekben, szervizekben vagy benzinkutakon. Vannak olyan országok (pl. USA, Kanada), ahol az akkumulátor vásárlásakor letéti díjat is fizet a vásárló, amit csak akkor kap vissza, ha a használt akkumulátort visszaviszi. Ennek a rendszernek köszönhetően itt közel 100%-os az újrahasznosításuk. Az elemek számára léteznek speciális gyűjtőedények, ezeket ma már egyre több áruházban, üzletben, közintézményekben megtalálhatjuk. Mit kezdjünk a lejárt gyógyszerekkel? A lejárt gyógyszereket csomagolással együtt adhatjuk le a gyógyszertárakban, vagy ott, ahol vásároltuk, az egész ország területén. A gyógyszerhulladék nem újrahasznosítható, speciális, veszélyeshulladék-égetőkben kerül ártalmatlanításra, például Dorogon és Győrben. Mi legyen a festékekkel és a vegyszerekkel? Természetesen ezek is veszélyes hulladéknak számítanak, hisz mind a környezetre, mind az egészségre ártalmasak. Hulladékudvarokban vagy speciális gyűjtőakció keretében adhatjuk le ezeket. A hulladékudvarok egy részében a leadásért fizetnünk kell, és van olyan is, ahol mennyiségi korlátok vannak. Mi legyen a széttört fénycsövekkel? Fénycsövek, energiatakarékos kompakt fénycsövek higanyt tartalmaznak, ezért számítanak veszélyes hulladéknak. Ma már számos áruházban, intézményben találhatunk speciális gyűjtőedényeket, ide tegyük, vagy adjuk le egy közeli átvevőhelyen. A hagyományos és a LED izzók nem számítanak veszélyes hulladéknak. |
A fővárosban az FKF által üzemeltett Hulladékudvarokban van lehetőség a veszélyes hulladék leadására, erről az FKF oldalán lehet tájékozódni.
Az ország többi részén található veszélyes hulladék átvevő helyekről a Humusz Szövetség által készített adatbázisban, az alábbi linken lehet informálódni.
Ha valaki nem szeretne egyenként elmenni, és leadni a megfelelő helyre ezeket a hulladékokat, akkor minden évben a lomtalanítás idején kiteheti őket a kifejezetten erre a célra kijelölt helyen.
A veszélyes hulladékok a leadást követően elszállításra, majd ártalmatlanításra kerülnek az égetőműben, ahol speciális szabályok és szigorú követelmények mellett történik a hulladék égetése. Természetesen a hulladék típusától függ, hogy azt miként ártalmatlanítják, és / vagy hasznosítják újra. Például az ólom-sav akkumulátorok esetében a bennük található ólom értékes nyersanyagnak számít, annak kinyerése pedig jelentősen energiatakarékosabb módszer, mintha a kibányászott ólomércből tennék mindezt. Az ólomkohóban az akkumulátorok komponenseit szétválasztják. Az ólmot főleg új akkumulátorok előállításához hasznosítják, a savat semlegesítése során keletkező sókat sem hagyják veszni, azokat például mosószergyártásnál tudják használni. Az akkumulátor műanyag részeiből új akkumulátor-házakat vagy gépjárműalkatrészeket készítenek. A szárazelemek újrafeldolgozása nagyon költséges, ezért ezeket speciális, veszélyes hulladékok számára fenntartott lerakókba helyezik el. |
Forrás: Emerald / Médiaunió / Hasznosítsd