Az Edinburghi Egyetem szakemberei által vezetett nemzetközi kutatócsoport a globális élelmezési rendszer tíz szakaszát, köztük az élelmiszertermelést és -fogyasztást tanulmányozta, hogy számszerűsítsék a károkat.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatait felhasználva arra jutottak, hogy jóval több élelmiszer vész kárba a rendszerben, mint ahogyan azt korábban feltételezték. A szükségleteknél mintegy 10 százalékkal több élelmiszer fogy, miközben a megvásárolt élelmiszerek majdnem kilenc százaléka megromlik, vagy kidobásra kerül.

Amennyiben alapanyag - pl. termés - szintjén vizsgáljuk a helyzetet, még elkeserítőbb az eredmény: A világon előállított 2,1 milliárd tonna termés mintegy fele vész kárba, melynek fő okozói a nem hatékony termelési folyamatokban keresendő. - A legkevésbé hatékony folyamat a haszonállattartásból származó termékek előállítása, ami 78 százalékos, vagyis 840 millió tonna veszteséggel jár. Mintegy 1,08 milliárd tonna betakarított terményt használnak fel 240 millió tonna ehető állati termék, köztük hús, tej és tojás előállítására. Csupán a rendszer ezen stádiuma a betakarított terményveszteség mintegy 40 százalékát jelenti - írták a kutatók, akik felhívták a figyelmet arra, hogy a növekvő kereslet az egyes élelmiszerekre, különösen a hús- és tejtermékekre csökkenti az élelmezési rendszer hatékonyságát, és megnehezíti a világ növekvő népességének fenntartható élelmezését. Ezen kereslet kielégítése környezeti károkat okozhat az üvegházhatású gázok kibocsátásnak növekedése miatt, csökkenti a vízkészleteket és a biodiverzitás elvesztését eredményezheti.

A szakemberek szerint a folyamat megfordítható lenne, ha az emberek kevesebb állati terméket ennének, csökkentenék az élelmiszerhulladékot és nem fogyasztanának többet táplálkozási szükségleteiknél.

Az élelmezési biztonságot erősítené és segítene elkerülni a környezeti károkat a globális élelmezési rendszer veszteségeinek csökkenése. Eddig nem tudtuk, miként hat a rendszerre a túlfogyasztás, amely nemcsak az egészségre, hanem a környezetre is káros.

mondta Peter Alexander, az Edinburghi Egyetem egyik kutatója a tanulmány kapcsán, mely az Agricultural Systems folyóiratban került publikálásra.