social

Űrszeméttel működő rakétameghajtó

Űrszeméttel működő rakétameghajtó

Ausztrál kutatók olyan rakétát terveztek, mely az űrben keringő, elhagyott tárgyakból vonná ki a szükséges üzemanyagot.

A Nemzetközi Űrállomáson tesztelik majd azt a rakétát, amely az űrszemétből kivont fémösszetevőből tankol, és a remények szerint lehetővé teszi a Mars-utazást is.

Az ausztrál tervezésű rakétameghajtó rendszert a Nemzetközi Űrállomáson fogják tesztelni egy évig. A technológia lehetővé teheti, hogy a rakéta az űrszeméttel hajtva újratöltés nélkül tegye meg az oda-vissza utat a Marsig, így sokkal környezetbarátabb és költséghatékonyabb, mint a jelenlegi, kémiai alapú rakétahajtómű technológia, amelyhez hatalmas mennyiségű üzemanyagra van szükség. 

A titok nyitja a speciális ionhajtűmben rejlik, melyet a Sydney-i Egyetem volta hallgatója, Dr. Paddy Neumann fejlesztett ki két hajdani tanárával (Neumann professzor weboldala itt tekinthető meg).

A meghajtáshoz elsősorban olyan fémeket használ, melyek az űrszemétben és a Földön vannak jelen. Ezek közül a magnézium az egyik leghatékonyabb alapanyag, mely hosszú utakhoz használható, és akkor is, ha az űrhajó súlya rakománnyal bővül. Emellett az alumínium a másik fontos alapanyag, mely újrahasznosíthatóságban az első, és amelyet az űrszemétből vonnak ki. Az alumínium mellett kísérleteznek a hulladékból kivonható szénnel is. A felhasználható anyagok listájában szerepel egy molibdén nevű nehézfém is, melynek nagyon magas az olvadáspontja. Ez a Földön bányászható, és egészen kis mennyiség is sokáig biztosít üzemanyagot. Jelenleg úgy gondolják, ez is szükséges ahhoz, hogy utasokat is szállító űrhajó jusson el a Marsra. (Neumann professzor listája ezeket az űrben is megtalálható anyagokat tartalmazza: molibdén, magnézium, aluminium, szén, titánium, vanádium, ón, bizmut)

A meghajtó tartalmaz egy forró plazmagolyót, mely ionokat lövell ki, a berendezés pedig ezeket az ionokat gyorsítja fel. A szerkezetet eddig csak a földön, az űrbéli körülményeket szimuláló vákuumban tesztelték, így az igazi megmérettetés az lesz, amikor az Űrállomással kikerül az űrbe – a jelenlegi várakozások szerint erre 2018 végéig kerül sor. A rendszert ezután egy éven keresztül szeretnék élesben tesztelni és megfigyelni, hogy pontos választ adhassanak a felmerülő kérdésekre: valójában mennyi energiát termel a hajtómű és mennyi ideig üzemképes, hogyan változik a viselkedése az idő előrehaladtával, és milyen a környezeti hatása. 

 

 

ökotúra

Élethelyzetek a hulladék aspektusából, avagy mit tehetünk annak érdekében, hogy mindennapjaink során kevesebb hulladékot termeljünk, illetve a rendelkezésre álló hulladékokat - legyen az konyhai- vagy akár kerti zöldhulladék - hogyan hasznosítsuk

 

tovabb

hulladéktipp

A települési szilárd hulladékok bemutatása, melyek az alábbiak: Papírhulladék; Italoskarton hulladék; Műanyaghulladék; Üveghulladék; Fémhulladék; Konyhai zöldhulladék; Kerti zöldhulladék; Gumihulladék; Elektronikai hulladék; Roncsautó, Gépjármű-hulladék; Textilhulladék; Használt olaj és zsíradék; Veszélyes hulladék

 

tovabb