A Caenimicrobium hargitense baktériumtörzs jó szénhidrát-, fehérje- és zsírbontó képességgel rendelkezik, így szerepet játszik a csurgalékvíz tisztításában.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) mikrobiológusai a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóival együttműködve elsőként írtak le egy új baktériumnemzetséget Romániából.

A Székelyudvarhely közelében levő cekendi hulladéklerakó csurgalékvizéből származó új baktérium a Caenimicrobium hargitense nevet kapta. A nemzetségre vonatkozó első névben a latin caeni szó a csurgalékvizes reaktor eleveniszapjára utal, ahonnan a baktériumot kitenyésztették, a görög microbium szó a magyar mikroorganizmus szó megfelelője. A hargitense fajnév a baktérium tágabb származási helyére, a Hargita-hegységre utal. Az izolált baktériumtörzs jó szénhidrát-, fehérje- és zsírbontó képességgel rendelkezik, így szerepet játszik a csurgalékvíz tisztításában.

A csurgalékvíz a hulladéklerakóban keletkező szennyvíz, melynek fő összetevői a hulladék saját nedvességtartalma, a depóniában lejátszódó kémiai folyamatok következtében képződő folyékony anyagok, víz és a hulladéklerakón átszivárgó csapadékvíz. A csurgalékvíz minőségét több tényező befolyásolja, például a lerakott hulladék összetétele vagy az időjárási viszonyok. A csurgalékvíz jelentős szervesanyag- tartalma, toxikus összetevői miatt veszélyes hulladéknak számít, és kezelést igényel. Mára előírás a lerakók csurgalékvizének kezelése, amelynek során a vizet megtisztítják a szennyező anyagoktól.

Az eddig ismeretlen baktériumnemzetséget, illetve fajt a Sapientia csíkszeredai Biomérnöki tanszékén zajló mikrobiológiai kutatások során a környezetmérnök szakos hallgatók Máthé István oktató vezetésével tenyésztettek ki és azonosították DNS-vizsgálatok alapján. Az új nemzetség leírásához szükséges széleskörű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat Felföldi Tamás, az ELTE mikrobiológusa irányította. Az eredményeket rangos tudományos folyóiratban közölték.

A most ismertetett baktériumon kívül Romániából eddig öt új baktériumfajt írtak le, közülük kettő szintén a Sapientia és az ELTE kutatói munkájának az eredménye.