social

Megújulnak a zajtérképek

Nem szokványos konferencián veszünk részt, hiszen a zajtérképezés tíz éves Csipkerózsika álomból éledt újra, amelynek megvalósítására a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-t jelölte ki az agrárminiszter.

Ezt mondta a megújuló zajtérképekről tartott projektindító konferencián Rácz András környezetügyért felelős államtitkár 2018. június 12-én a Herman Ottó Konferencia Központban.

A zajjal több gondunk lesz száz év múlva, mint a fertőző betegségekkel – idézte megnyitójában Robert Koch bakteriológust Bárány Rita a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője. Büszkén vállalja a Kft. Magyarország Kormányának megbízatását a zajtérképezési feladatokra, amely az ország legnagyobb ilyen irányú projektje.

A környezetügyért felelős államtitkár előadásában kifejtette, hogy a Magyar Kormány a százezer fő feletti lélekszámú városok stratégiai zajtérkép készítésére, illetve megújítására vonatkozó kötelezettséget 2017-ben – a vonatkozó jogszabály megváltoztatásával – átvállalta, és egyúttal biztosította a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi forrásokat is. Egy 2002-ben életbe lépett európai uniós rendelet szerint zajtérképeket kell ciklikusan készíteni. 2007. és 2012. után különböző okok miatt nem működött megfelelően ezek elkészítése. A zajtérképezési feladatokra tavaly a környezetvédelemért felelős miniszter a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-t jelölte ki – tette hozzá Rácz András. A kormány tavalyi döntése értelmében a folyamatos zajvédelmi feladatellátásra két milliárd forint jut, a zajtérképezést pedig két tudományos háttérintézmény, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Közlekedéstudományi Intézet veszi át az önkormányzatoktól. Előbbi a települések, utóbbi a közlekedési vonalak zajterhelését vizsgálja.

Román Zsuzsa szakorvos hangsúlyozta, hogy a zajterhelés testi és lelki tüneteket is okoz. Fokozza többek között az idegességet, az agressziót, a stresszt, zavarja a figyelmet, befolyásolja a légzést és a szívműködést, mérhetően emeli a szívroham és a cukorbetegség kockázatát, az anyagcserét befolyásolva hozzájárul az elhízáshoz, a zaj miatti hosszabb reflexidő pedig több balesethez vezet. Egy Angliában végzett vizsgálat eredményeire hivatkozva megjegyezte, hogy a szigetországban a tízmilliárd eurót is elérheti évente a zaj társadalmi kára az elvesztegetett munkanapok, a csökkent munkavégzés és a tanulás megzavarása miatt. Magyarországon a lakosság negyede él az 55 decibeles határértéknél nagyobb zaj mellett, noha ennél alacsonyabb terhelés is veszélyes, hiszen az egyéni érzékenység eltérő és összeadódhat más hatásokkal is – mondta.

Lukács András előadásában röviden áttekintette az Európai Unió zajpolitikáját, különösen fókuszálva a stratégiai zajtérképeket érintő intézkedésekre. Ennek elemei a következők voltak: 1996-ban kibocsátott közösségi zajpolitikáról szóló úgynevezett Zöld könyv. A 2002-ben elfogadott irányelv a „környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről” beépült 2004-ben a hazai jogrendünkbe is. Ez az irányelv megadja a követendő szemléletet és gyakorlatot a zaj értékelésével és az emberek védelmével kapcsolatban. Majd a 2015-ben elfogadott a 2015/996 irányelv, amely az egységes zajértékelési módszerek meghatározásáról (a CNOSSOS-ról) szól – tette hozzá a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. zajreferense.

A zajtérképek jogszabályi hátterének pontos változásáról tartott összefoglaló előadást Kara Milán, az Agrárminisztérium zajreferense. Kiemelte, hogy az elkészülő zajtérképeket különböző ágazatok is fel tudják használni és intézkedési terveket készíthetnek a segítségével.

Berndt Mihály két előadásban fejtette ki a zajtérképpel kapcsolatos gondolatait. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. intézeti főtanácsadója első előadásában konkrét példákat és technikákat mutatott be a zajtérkép magyarországi alkalmazásából: autóút utólagos zajcsökkentés-vizsgálata (elemzés és hatásosság bemutatása); üzemi létesítmény eredményes és gazdaságos zajcsökkentése, későbbi bővítés hatásvizsgálata; új városrész kialakításának környezetállapotban történő változást bemutató hatása; speciális eljárás a "hot-spot" helyszínek azonosítására; filmforgatással összefüggő zajállapot modellezése, lakossági kommunikáció megvalósítása a zajtérkép segítségével. Az előadás célja annak bemutatása volt, mi mindenre használható a zajtérkép adatbázisa, hogy nélkülözhetetlen eszköz lehessen a városok kezében. Második előadásában kifejtette, hogy a zajtérkép készítésére kötelezett települések nem voltak felkészülve, és felkészítve a zajtérképezéssel előállt adatbázisok kezelésére, hasznosítására. Ezért általános tapasztalat az volt, hogy nem hasznosultak azok az értékek, amelyeket komoly ráfordítással állítottak elő. A 2017. évi jogszabály-változtatással a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-hez került a stratégiai zajtérképek készítésének és megújításának feladata. Ezzel a változással olyan kezekbe került az adatállomány, amely így már alkalmas arra, hogy valóban kiszolgálja a városok igényeit, segítse a kommunikációt, a megalapozott környezetállapot-tervezést. Ugyancsak fontos feladat a lakossági tájékoztatás, a nyilvánosság informálása a környezeti zajállapotról.

Partnerünk

ökotúra

Élethelyzetek a hulladék aspektusából, avagy mit tehetünk annak érdekében, hogy mindennapjaink során kevesebb hulladékot termeljünk, illetve a rendelkezésre álló hulladékokat - legyen az konyhai- vagy akár kerti zöldhulladék - hogyan hasznosítsuk

 

tovabb

hulladéktipp

A települési szilárd hulladékok bemutatása, melyek az alábbiak: Papírhulladék; Italoskarton hulladék; Műanyaghulladék; Üveghulladék; Fémhulladék; Konyhai zöldhulladék; Kerti zöldhulladék; Gumihulladék; Elektronikai hulladék; Roncsautó, Gépjármű-hulladék; Textilhulladék; Használt olaj és zsíradék; Veszélyes hulladék

 

tovabb