social

Hirdetés

Interjú az élelmiszerpazarlás csökkentéséről az ENSZ szakértőjével

Interjú az élelmiszerpazarlás csökkentéséről az ENSZ szakértőjével

Az élelmiszerpazarlás csökkentése kapcsán a FAO készített interjút Robert van Otterdijkkal, az ENSZ szervezet Budapesten élő szakértőjével.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslései szerint az emberi fogyasztásra előállított élelmiszer mintegy harmada landol a szemetesben minden évben. Az élelmiszerveszteség és -pazarlás megdrágítja a termékeket, rontja a tápanyagban gazdag élelmiszerek elérhetőségét, csökkenti a családi gazdálkodók - a legfőbb élelmiszer-termelők - jövedelmét. Emellett hozzájárul a káros üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz

Európában és Közép-Ázsiában, azon belül is főleg a nem-EU tagállamokban, ez egy kiterjedt, tartós és összetett problémát jelent, amely az értéklánc minden szereplőjét érinti és kihat a természeti erőforrások kezelésére is. Ennek összetettségét tükrözi a FAO az élelmiszerpazarlás elleni globális SAVE FOOD kezdeményezése is, amit az Európa és Közép-Ázsia térségben a Budapesten dolgozó Robert van Otterdijk koordinálja.

A LIFE élelmiszerpazarlás elleni platform találkozó (Budapest, 2018. október 8-9.) apropóján a FAO beszélgetett a holland szakértővel, aki maga is részt vett előadóként a rendezvényen.

Honnan származik az élelmiszerveszteség és -pazarlás térségünkben?

A veszteség az aratás, betakarítás utáni szakaszban keletkezik. Fő oka a nem megfelelő hűtőrendszerek, tartósítási megoldások és feldolgozókapacitások, rossz tervezés és piaci folyamatok az eladók és vásárlók között.

Az értékesítéskor, vendéglátásban és a háztartásokban jelentkező élelmiszerpazarlás fő oka a hanyagság és a negatív hatások hiányos ismerete. Olykor rossz irányba hatnak a gazdasági ösztönzők is, amikor például olcsóbb kidobni valamit, mint eljuttatni a rászorulóknak, vagy épp az élelmezési, élelmiszeripari szabályozás és adózás.

Kinek lenne a dolga ezzel foglalkozni, az államnak? Vagy a magánszektor hatékonyabban tudna lépni?

Mivel a magánszektor és a háztartások a legnagyobb pazarlók, ők tudnak szignifikáns mértékben javítani a helyzeten. De ehhez az állami szereplőknek támogatólag és ösztönzőleg kell fellépniük.

Európában sok aktív szereplő van. Van köztük valamiféle együttműködés, és mit tesz a FAO?

A számtalan figyelemfelhívó kampánynak köszönhetően sok szervezet, intézmény és cég foglalkozik az élelmiszerpazarlással. Az élelmiszerlánc szereplőin kívül állami aktorok és a civil szféra is előjött a saját kezdeményezéseivel. Gyakran ezek össze is kapcsolódnak és az élelmiszergyártók, -kereskedők, adománygyűjtő szervezetek és élelmiszerbankok közösen dolgoznak azon, hogy mentsék, ami még menthető. Esetleg nyilvános rendezvényeket szerveznek vagy épp receptekkel állnak elő a maradék étel újrahasznosításához.

A FAO a SAVE FOOD kezdeményezésén keresztül segíti az összehangolt cselekvést, információt nyújt, bevált gyakorlatokat és megoldásokat gyűjt össze a világ minden pontjáról.

Mégis, mi jelenti ebben a legnagyobb kihívást?

Az idő és a pénz. Az élelmiszerveszteség és –pazarlás csökkentéséhez a magánszférának nagyobb felelősséget kell vállalnia, még ha az rövid távon költségekkel is jár, és nekünk, vásárlóknak is változtatni kell szokásainkon. Érdekes módon főleg a közepes és magas jövedelmű országok esetében, ahol pedig bőven lehetne forrást találni erre.

Mindez egy lassú folyamat, míg a SAVE FOOD partnerei és pénzügyi támogatói gyors eredményeket várnának.

 A LIFE élelmiszerpazarlás platformról: Az október 8-9-én Budapesten megrendezésre kerülő nemzetközi találkozó házigazdája a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az eseményt Nagy István agrárminiszter nyitja meg, majd a NÉBIH képviseletében Kasza Gyula beszél a magyar tapasztalatról. A rendezvény célja az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem lehetséges módjainak megvitatása, a szakpolitikai gyakorlat javltása.

Hirdetés

ökotúra

Élethelyzetek a hulladék aspektusából, avagy mit tehetünk annak érdekében, hogy mindennapjaink során kevesebb hulladékot termeljünk, illetve a rendelkezésre álló hulladékokat - legyen az konyhai- vagy akár kerti zöldhulladék - hogyan hasznosítsuk

 

tovabb

hulladéktipp

A települési szilárd hulladékok bemutatása, melyek az alábbiak: Papírhulladék; Italoskarton hulladék; Műanyaghulladék; Üveghulladék; Fémhulladék; Konyhai zöldhulladék; Kerti zöldhulladék; Gumihulladék; Elektronikai hulladék; Roncsautó, Gépjármű-hulladék; Textilhulladék; Használt olaj és zsíradék; Veszélyes hulladék

 

tovabb