social

Hirdetés

Fókuszban a helyes lakossági tüzelés

A rossz levegő minőségének legfőbb oka a helytelen lakossági fűtés.

Bár a rossz levegőminőség legfőbb oka a helytelen lakossági fűtés, a társadalom nagy része ezzel nincs tisztában, és más szektort tesz felelőssé a légszennyezésért - mondta Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára szerdán a helyes tüzelésről szervezett Fűts okosan! tájékoztató kampány részeként szervezett konferencián a Herman Ottó Intézetben.

Az államtitkár megjegyezte, hogy a lakosság nem érzi saját felelősségét a 85 százalékos kibocsátásban, és hivatkozott arra, hogy egy februári 1000 fős, országos lefedettségű, reprezentatív felmérés szerint a válaszadók 80 százaléka más szektort, az ipart és a közlekedést tette felelőssé.

A levegő minősége közügy és egyéni felelősség címmel tartott előadásában az államtitkár kiemelte, szemléletformálás kérdése is, hogy helyesen tüzeljenek a lakosok.

A válaszadók szerint a lakossági fűtés csak 15 százalékban járul hozzá a levegőszennyezéshez. Éppen ezért tudatosítani kell, hogy a helytelen fűtéssel a kisméretűrészecske-kibocsátás révén a levegőszennyezésért a lakosság is felelős, és ne a szabályozott körülmények között működő ipart, közlekedést hibáztassa a légszennyezésért.

A felmérés szerint válaszadók 14 százaléka hulladékkal is tüzel, holott ezt jogszabály tiltja. A lakosság - tévesen - a kezelt fa eltüzelését is környezetbarátnak tekinti, noha az ezekben lévő vegyi anyagok elégetése veszélyes.

Rácz András hangsúlyozta, a felmérés szerint a megkérdezettek 20-30 százaléka már találkozott a Fűts okosan! kampánnyal, és úgy értékelte, a felvilágosító munka sikeres, folytatásra érdemes. Praktikus tanácsként az államtitkár kiemelte, hogy lakossági fatüzelésnél a fa mindig legyen száraz és kemény, széntüzelésnél ne használjanak lignitet, rossz minőségű barna szenet, továbbá ne tüzeljék el a kerti hulladékot, hanem inkább komposztálják azt.

Sápy László keramikus a környezetbarát fatüzelésről beszélt a Herman Ottó Konferencia Központban megrendezett konferencián. 4,6 millió ingatlan van hazánkban, ezek jelentős része rendelkezik kéménnyel, amelyeknek csak kisebb része jó állapotú. A fatüzelés előnyei között kiemelte: a fa megújuló energiaforrás (megfelelő erdőgazdálkodás esetén), a fa szállítása rövid szakaszon történik, így regionális szinten megoldható, és nem utolsó sorban gazdaságos. A faanyag 20 százalékos vagy magasabb nedvességtartalom esetén hosszabb égési időt, alacsonyabb hatásfokot, emellett a berendezésre nézve rövidebb életciklust, sűrűbb karbantartási igényt eredményez, valamint környezetszennyező és gazdaságtalan. 40 százalék fölötti nedvességtartalom esetén a fűtőérték 1,8 kWh/kg, míg a 20 százalék alatti nedvességtartalom esetén a fűtőérték 4,2 kWh/kg. A fa kiszárításával tetemes összeg spórolható meg – fejtette ki a Magyar Cserépkályhások, Kandallóépítők és -gyártók Országos Ipartestületének kályhamestere.

Hazánkban évente közel 3709 ezer tonna lakossági hulladék keletkezik, amelyből közel 800 ezer tonna a biohulladék – ennek a helyben történő felhasználására hívta fel a figyelmet Béres András a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője. Országosan tilos a zöld hulladék elégetése, de az önkormányzatok ettől helyi rendeletekben eltérhetnek. A levegő terheltség mérése során kiderült, hogy egy kistelepülésen azon a napon, amikor zöldhulladékot égettek, a többszöröse volt a légszennyezés, mint a többi városban. Ehelyett a komposztálás több problémára is megoldást adhat. Fontos kérdés a talajaink állapota a jövőnk szempontjából – emelte ki. Nagyon heterogén hazánk talajainak tápanyag ellátottsága. Sok helyen nagyon alacsony ez az érték. Hatással lehet a lakosság erre, hiszen a saját kertben komposztálással tápanyagot állíthatnak elő, amellyel növelhetik a talaj tápanyag ellátottságát, amellyel ellenállóbbá teszi az éghajlatváltozással szemben is.

A konferenciát egy látványos kéménytűz szimuláció bemutatóval színesítették.

Az előadások anyagai letölthetőek az alábbi linkeken:
Rácz András.pdf
Sápy László.pdf
Béres András.pdf
Nagy Georgina.pdf
Dr. Szigeti Tamás.pdf
Farkas Gergő.pdf
Dr. Losonczy György.pdf
Nagy Dániel.pdf
Péter András.pdf
Climathon.pdf
Schlott Krisztián.pdf

 

Hirdetés

ökotúra

Élethelyzetek a hulladék aspektusából, avagy mit tehetünk annak érdekében, hogy mindennapjaink során kevesebb hulladékot termeljünk, illetve a rendelkezésre álló hulladékokat - legyen az konyhai- vagy akár kerti zöldhulladék - hogyan hasznosítsuk

 

tovabb

hulladéktipp

A települési szilárd hulladékok bemutatása, melyek az alábbiak: Papírhulladék; Italoskarton hulladék; Műanyaghulladék; Üveghulladék; Fémhulladék; Konyhai zöldhulladék; Kerti zöldhulladék; Gumihulladék; Elektronikai hulladék; Roncsautó, Gépjármű-hulladék; Textilhulladék; Használt olaj és zsíradék; Veszélyes hulladék

 

tovabb