Környezetvédő szervezetek évek óta tartó nyomásának hatására úgy tűnik Ukrajna hajlandó nemzetközi konzultációkba kezdeni elöregedő atomerőművei élettartamának meghosszabbításáról. A történetnek azonban vannak szépséghibái.

Ukrajna szomszédai - így Magyarország is - nemrég az ukrán kormánytól levélben tájékoztatást kaptak a Dél-ukrajnai és a Zaporizzsjai atomerőművek környezeti hatásvizsgálatáról és élettartamuk meghosszabbításáról. Ezeket az információkat a felelős minisztériumok a napokban teszik közzé és mindenki számára véleményezhetők lesznek - ahogy erről az Espooi egyezmény is rendelkezik. Ez nagy előrelépés ahhoz képest, hogy az ukrán kormány eddig tagadta, hogy atomerőműveinek bármilyen határon átnyúló hatása lehetséges, ami Csernobil után nehezen hihető.

Ukrajnában jelenleg négy atomerőműben 15 reaktor üzemel. A legöregebb – így legkockázatosabb - 7 reaktor üzemidejét már 10 évvel meghosszabbították. Ezekből 5 a Dél-ukrajnai és a Zaporizzsjai erőművekben van. Tehát Ukrajna olyan tevékenységekről kezdett most tárgyalni, melyek nagyrészt már megtörténtek. Ráadásul az egész folyamat ingatag lábakon áll. Ukrajna nem rendelkezik elfogadott törvénnyel a környezetvédelmi hatásvizsgálatokról, így azt sem tudni, hogy a konzultációk eredményeit mikor, hogyan, milyen döntés során veszik figyelembe.

Az elöregedő atomerőművek az egész világon egyre nagyobb gondot jelentenek. Élettartamuk meghosszabbítása növeli a balesetek kockázatát, miközben számos olyan elemük van, amit nem lehet kicserélni vagy felújítani. Bezárásuk pedig óriási költséget jelent, melyre nincs fedezet. Az Európai Bizottság 2016-os tanulmánya szerint a szükséges 253 milliárd euró helyett csak 120 milliárd euró áll rendelkezésre az erőművek biztonságos leszereléséhez.

A Magyar Természetvédők Szövetsége a csernobili katasztrófa 31. évfordulójára egy online játékot készített, melyben a játékosok egy érdekes élethelyzeten keresztül szerezhetnek információkat az ukrán helyzetről és az atomerőművek élettartamának meghosszabbításáról.