social

Állítják: változatlan a műanyagrészecskék sűrűsége a Balti-tengerben

A tanulmány számtalan kérdést vet fel (forrás: pexels)

A DTU Aqua, a Koppenhágai Egyetem és a németországi GEOMAR kutatóinak állítása szerint az elmúlt 30 évben változatlan volt a Balti-tengerben lebegő mikroműanyagok, vagyis az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskék koncentrációja annak ellenére, hogy ugyanezen idő alatt világszerte jelentősen növekedett a műanyagtermelés.

A kutatók úgy vélték, hogy a nyílt vizekbe és ezáltal a halak szervezetébe kerülő mikroműanyagok koncentrációja is növekedett, ám meglepő módon az ennek kiderítését célzó első hosszútávú tanulmány más eredményeket hozott - olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.

A kutatók az 1987 és 2015 közötti időszakból származó balti-tengeri hal- és vízmintákban elemezték a mikroműanyagok mennyiségét.

"Az eredmények meglepőek. Ugyanannyi műanyagrészecske van most a víz- és halmintákban, mint 30 évvel ezelőtt" - mondta Torkel Gissel Nielsen professzor, a DTU Aqua munkatársa, hozzátéve, hogy eddig csak "pillanatfelvételek" készültek a nyílt vizekben lévő mikroműanyagok mennyiségéről, most azonban hosszú időre visszamenőleg végeztek elemzéseket.

A vizsgálatok során a kutatók minden ötödik hal gyomrában találtak mikroműanyagot. Egy köbméternyi tengervízben pedig 0,3 mikroműanyag rostot találtak, amely érték állandónak bizonyult az elmúlt 30 évben.

"A tanulmány számtalan kérdést felvet. Mindannyian tanultuk az iskolában, hogy a műanyag száz év alatt bomlik le. Tudjuk, hogy manapság több műanyagot gyártanak, mint ezelőtt valaha. Tehát hova tűnik a műanyag? - tette fel a kérdést a szakember.

Mindez kérdéseket vet fel:

Egy, a Science magazinban megjelent 2015-ös tanulmány szerint a halak inkább a műanyagok elfogyasztását preferálják a planktonok helyett. Ha a lenyelt műanyag elég kicsi, idővel felgyülemlik a halakban - a gyomron keresztül bejuthat a vérkeringésbe, sőt még az izomszövetekbe is. Emellett vegyük figyelembe azt a tényt, hogy soha ennyi műanyagtermék nem készült világszerte, mint manapság. Évente 5-15 millió tonna műanyaghulladék kerül a világ óceánjaiba!

Mindezek fényében a most megjelent tanulmány hitelessége megkérdőjelezhető.

 


 Forrás: MTI; Kép forrása: pexels.com

ökotúra

Élethelyzetek a hulladék aspektusából, avagy mit tehetünk annak érdekében, hogy mindennapjaink során kevesebb hulladékot termeljünk, illetve a rendelkezésre álló hulladékokat - legyen az konyhai- vagy akár kerti zöldhulladék - hogyan hasznosítsuk

 

tovabb

hulladéktipp

A települési szilárd hulladékok bemutatása, melyek az alábbiak: Papírhulladék; Italoskarton hulladék; Műanyaghulladék; Üveghulladék; Fémhulladék; Konyhai zöldhulladék; Kerti zöldhulladék; Gumihulladék; Elektronikai hulladék; Roncsautó, Gépjármű-hulladék; Textilhulladék; Használt olaj és zsíradék; Veszélyes hulladék

 

tovabb