Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű, vagy az elszáradt virágok. Mi legyen velük?

A kerti zöld hulladék kezelésének legjobb módja a komposztálás. 

A komposztba kerülhetnek:

- lehullott falevelek: Ha egyszerre nagy mennyiségű levelünk van, akkor érdemes azt külön komposztálni, de jó megoldás az is, ha a lehullott leveleket szétterítjük például a fák alatt vagy a virágágyásokon és lazán beforgatjuk a talajba. Télen ez jó takaró a fagyok ellen. A levelek szervesanyag-tartalma így is hasznosul. Felesleges tehát elégetni száraz leveleket, hisz értékes anyagok mennek így veszendőbe. Nem beszélve arról, hogy az égetéssel a levegőt is károsítjuk. A lehullott leveleket használhatjuk a fagyérzékeny növények (pl. fügefa) betakarására is. Nagy kérdés, mit csináljunk a diófa levelével. A probléma alapja, hogy a diólevél egy növekedésgátló anyagot tartalmaz, ezért félnek sokan attól, hogy a komposztban megzavarja a talajéletet illetve gátolja a komposztált növények növekedését is. Több kísérletet is végeztek már ezzel kapcsolatban, ezek szerint, ha elég sokat hagyjuk pihenni a dióleveleket, akkor azok már nem fejtik ki káros hatásukat. Mindenképpen érdemes ősszel a lehullott diólevelekből egy külön kupacot rakni, és várni pár hónapot, míg a rendes komposzthoz el kezdjük adagolni. Nagy mennyiséget egyszerre semmiképpen ne rakjunk a komposztba. 

- gallyak, ágak: Csak aprítva, egy rétegben kerüljenek a komposztba.

- levágott fű: Csak szárazon. Ha frissen rakjuk be, akkor csak egy rétegben, vagy keverjük szalmával, faforgáccsal.

Ha a kerti zöld hulladéktól szeretnénk mégis megszabadulni, érdeklődjünk a helyi közszolgáltatónál annak módjáról. Vannak olyan magáncégek is, melyek akár helyben aprítják és elszállítják a kerti zöldhulladékot.

A háztartásokban rengeteg zöldhulladék keletkezik, ez akár a háztartási hulladék 30%-át is elérheti. Ezek nagy része azonban sajnos a vegyes hulladékok között, és így a szemétlerakókon végzi. Itt a szerves anyagok lebomlása közben metán szabadul fel, ami jelentősen növeli a lerakók által okozott légszennyezést.

Mi legyen a krumplihéjjal és teafilterrel?
A konyhai zöldhulladékot komposztként használhatjuk fel újra. A komposzttal jót teszünk kertünk növényeivel, hisz a humuszban gazdag komposzt tápanyaggal látja el őket. Emellett szemetünk mennyisége is jelentősen csökken a zöldhulladék nélkül. Mivel ma már kérhetünk a közszolgáltatótól kisebb, 60-80 literes kukákat végsősoron pénzt takaríthatunk meg a helyes otthoni hulladékkezeléssel.

A komposztáláshoz nincs szükség nagy anyagi befektetésre, csak egy konyhai, lehetőleg zárt gyűjtőedény és egy komposztáló keret kell. Ezt akár magunk is elkészíthetjük, de készen is vásárolhatunk komposztálót. Hogy a komposztban tevékenykedő gombák, baktériumok a legoptimálisabban tudjanak dolgozni, ügyelnünk kell arra, hogy a hulladékokat megfelelően rétegezzük, illetve azt dobjuk a komposztra, amit lehet. Kezdésnek alulra tegyünk néhány ágat, gallyat, erre némi kerti zöldhulladékot, majd jöhet a konyhai zöldhulladék.

A teljesség igénye nélkül néhány példa arra, mit lehet és mit nem lehet komposztálni:
Amit lehet:
- zöldségek, gyümölcsök és ezek héja, magja (déligyümölcsök és dinnye héja aprítva)
- tojáshéj (apróra összetörve)
- kávézacc, tea, akár filteres is, zsinór és címke nélkül és mértékkel
- lejárt szavatosságú nyers gabona, liszt, rizs..stb
- vágott virágok
- festetlen, nyers papír apró darabokban (pl. tojástartó, karton)

Amit ne tegyünk a komposztra:
- állati eredetű hulladék,
- ételmaradék
- záptojás (fertőzést terjesztő legyek miatt)

A komposzt érése 3 hónaptól 24 hónapig is tarthat, az összetételtől függően. Időről-időre érdemes átkeverni a komposztot, hogy egy kis levegőhöz jusson. Ma már kaphatóak kifejezetten komposztáláshoz ajánlott adalékanyagok, melyekkel meggyorsíthatjuk a folyamatot. A kész komposztot kertünkben használhatjuk fel.