A tervek szerint pár éven belül már évi 40-50 ezer tonna üveget is fel tud majd dolgozni Közép-Kelet-Európa egyedüli üveghab-gyártó üzeme, mely magyar fejlesztésű technológiával működik.

A debreceni Energocell üveghabgranulátum-gyártó üzemet február 15-én adták át ünnepélyes keretek keretek között. A húsz embert foglalkoztató üzemben évente 12-13 ezer tonna hulladék-üveget dolgoznak fel, és alakítanak át magas hőfokon habosított szigetelő anyaggá.

Az üveghulladékok - mint szervetlen, azaz lebomlani képtelen anyagok - nagymértékben károsítják környezetünket. Hagyományos újrahasznosításukat nehezíti a színek szerinti szétválogatásuk, ugyanis a színes és un. fehér üveget - eltérő módon - más végtermékekhez használják fel. A fehér üvegből például Orosházán újra üveget állítanak elő, míg a színes üvegből szintén készülhet újra színes üveg, de például útépítéseknél is hasznosítják adalékanyagként az útfelület érdesítésére.

Az üveghabot több évtizede ismerik és gyártják Nyugat-Európa több országában. A termék sikeresen alkalmazható például passzívházak, épületek, ipari padlók aljzatszigetelésénél, hűtőházak, szerelőcsarnokok, járható-, vagy zöldtetők kialakításánál, épületek falazat-födém kitöltésénél, sport- és jégpályák kivitelezésénél, út és vasútépítésnél, fűthető gépkocsifelhajtó kialakításánál és zajvédő falakban. Gyártásához szükséges nyersanyag 100 %-ban használt hulladéküveg (többek között síküveg és csomagolóüveg), amelyet nem is kell színek szerint szétválogatni. Technológiájának köszönhetően tehát segíti is az értéknövelő újrahasznosítás (upcycling) terjedését, így többek közt hozzájárul a hulladéklerakók csökkentéséhez is. Így gyártják: Az üveghulladékot első ütemben mikronos méretű üveglisztté alakítják. Ebből az alapanyagoból (granulátumból) állítják aztán elő második lépcsőben magát a terméket, a cég által kikisérletezett alagútkemencében, egy előre beprogramozott “sütési” program alapján (amikor a kívánt hőmérsékletet az anyag elérte, akkor kerül sor a habosodásra, káros gázképződés nélkül). A hevítés elektromos kemencével történik, nincs ipari vízszennyezés, nincs égetési emisszió, nincs zaj- és porterhelés. Az egész gyártási folyamat csendes, így környezetet nem zavarja.

A gyáravatón V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért is felelős államtitkára elmondta: a települési hulladék mintegy 3 százaléka üveg, az országban évente 76 ezer tonna üveg a hulladéklerakókban végzi.
Az "ezerarcú üveg" ugyanakkor nem szemét, amivel csak gond és költség van, hanem olyan értékes hulladék, amiből másodnyersanyag állítható elő, ezáltal takarékoskodni lehet az erőforrásokkal. Az államtitkár szerint a szelektív hulladékgyűjtésben is az üveg jelenti a legnagyobb problémát. Az államtitkár jelezte: változtatást terveznek a hulladékhasznosítás támogatási rendszerében. Az a céljuk, hogy a támogatást az kapja, aki feldolgozza hulladékot és értelmes terméket gyárt belőle. V. Németh Zsolt fontosnak nevezte, hogy a Magyarországon keletkezett üveg és más hulladék újrahasznosítása is Magyarországon történjen meg. Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere a gyáravatón elmondta: mintegy ezer tonna üveghulladék gyűlik össze évente Debrecenben, de egy tervezett hatmilliárd forintos regionális hulladékválogató-beruházás megvalósulásával ez a mennyiség jelentősen nőhet. 

A 650 millió forintos beruházáshoz 166 millió forint európai uniós támogatást nyertek a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) pályázatán. A tervek szerint 3-4 éven belül már hatvan embernek ad munkát a Közép-Kelet-Európában egyedüli üzem, és évi 40-50 ezer tonna üveget is fel tudnak majd dolgozni a kizárólag magyar technológiával felszerelt gyárban.

forrás: MTI / Energocell / hasznositsd!