Az akkumulátorok és az elemek nehézfémeket és mérgező vegyületeket tartalmaznak, például ólmot, higanyt, cinket, lítiumot, ezért veszélyes hulladéknak számítanak. Nagyon fontos hogy az elöregedett lemerült akkumulátorok és elemek ne szeméttelepeken és illegális lerakókon végezzék, ahol mérgező anyagaik lassan szivárogva a talajt vagy a talajvizet szennyeznék.
A használt akkumulátorokat és elemeket a hulladékudvarokban veszik át, ahonnan aztán az újrahasznosító üzemekbe szállítják azokat. Ma már a legtöbb akkumulátor-típust újra lehet hasznosítani, köztük a gépjárművekben használt ólom-sav akkumulátorokat is. Az újrahasznosítása során , a folyékony anyagok eltávolítását követően -összezúzzák az akkumulátorokat, a savat semlegesítik és tisztítják, az ólmot és a műanyagot szétválasztják, majd újrafelhasználásra alkalmassá teszik.
Az akkumulátorok hasznosítására már Magyarországon is létesült hasznosító üzem.
Az energiatakarékosság jegyében érdemes a vásárlásnál újratölthető elemeket beszerezni, mert azok többszöri töltéssel, hosszabb ideig használhatóak, és bár az áruk magasabb, összességében – a többszöri felhasználásnak köszönhetően – nem kerülnek többe, mint az átlagos elemek.

Az anaerob szervezetek életműködésükhöz nem igényelnek oxigént. Jelentős részük számára az oxigén kifejezetten ártalmas (obligát anaerobok), más részük oxigén nélkül és oxigén jelenlétében is életképes (fakultatív anaerob).
A szervesanyag-tartalmú hulladékok biológiai lebomlása, mikroorganizmusok közreműködésével aerob vagy anaerob körülmények között történik.

Amikor a hulladékot jól azonosítható anyagokra szedik szét, és a hulladék hasznosításával kinyerik belőle azokat az anyagokat, amelyeket új termékek előállításához használnak fel. A PET palackoka hasznosítás során részben műanyag granulátum lesz, amelyből később készülhet polár pulóver, hólapát, paplan vagy virágcserép, vagy akár újra PET palack, illetve az alumínium sörösdobozokból szinte 100%-ban készülhet újra italosdoboz  (can-to-can technológia) de lehet belőle akár autóalkatrész vagy épp ventilátorlapát a londoni metróba.

Apex Regional Landfill/Apex Transfer Station

A Las Vegas mellett található Apex a világ egyik legnagyobb - egyben az USA legnagyobb - hulladéklerakója. A nevadai telep 1993-ban kezdet meg működését, területe 890 hektár és naponta több mint 7000 tonna hulladék érkezik ide. Itt található az ország tizedik legnagyobb metángáz erőműve, a termelt elektromos árammal kilencezer háztartást látnak el.

A hulladék hierarchia legalacsonyabb foka. Minden olyan hulladék, amely bármilyen okból nem kerül hasznosításra végül ártalmatlanítani kell. Ez jelentheti a hulladékok ellenőrzött körülmények közötti hulladéklerakóba való elhelyezését, vagy speciális hulladékégetőkben való elégetését. Az ártalmatlanítás célja, hulladék által okozott környezeti terhelés csökkentése , a hulladék mennyiség csökkentése.
Magyarországon a lakosság által termelt hulladék 75%-a kerül hulladék lerakóba, szemben észak –Európával, ahol ez az arány 1-2%.
Veszélyes hulladékok esetén az ártalmatlanítás a környezetre, emberi egészségre gyakorolt károsító hatás megszüntetését jelenti. Ebben az esetben vagy a hulladék anyagi minőségét változtatják meg vagy elszigetelik azt a környezet elemeitől, hogy azokkal ne érintkezzen és így ne szennyezze be azokat.

A települések szilárd hulladékát – a lakossági hulladékot -  a kukásautók  sokszor nem közvetlenül a lerakókba, hanem egy közbülső, a településhez közeli átrakóállomásra viszik. Itt a szemétszállító autó tartalmát egy nagy, zárt rendszerű konténerbe ürítik, ahol a hulladék térfogatát préseléssel csökkentik. Amikor a konténer megtelik, egy speciális járművel szállítják azt a lerakóba. Ez a módszer lényegesen költséghatékonyabbá teszi a szemétszállítást.

A természetes előfordulású ásványt a 80-as évekig széles körben használták hazánkban is, például épületek szigetelésére, fékbetétek gyártásánál, magas hőmérsékletű berendezések hőszigetelésére. 2005-től azonban betiltották használatát, mivel kiderült, hogy komoly egészségkárosító, rákkeltő hatása van. Az épületekben még megtalálható azbeszt önmagában nem jelent veszélyt, de a falak megbontásával, a levegőben lebegő azbesztpor hatására a tüdő szöveti károsodásával járó betegség, az azbesztózis és a tüdőrák egyik gyors lefolyású fajtája alakulhat ki. Miután bebizonyították az azbeszt egészségkárosító hatását, megkezdték a már beépített szigetelések eltávolítását és ártalmatlanítását. Az azbeszt mentesítés az Európai Unió egyik kiemelt környezetvédelmi célja.

A levegőben megtalálható biológiai eredetű részecskék. Vírusok, baktériumok, pollenek, spórák, állati vagy növényi törmelékek.

Szerves anyagok bomlásakor, oxigénmentes körülmények között, mikrobák közreműködésével keletkező gázelegy. Fő alkotói metán és szén-dioxid , amelyek az üvegházhatás kialakulásáért felelősek. Természetes körülmények között, mocsarakban, lápokban képződik.
A biogáz-üzemekben előállított biogáz megújuló energiaforrás, amit melegvíz, hő-és villamosenergia előállítására is használnak. A biogáz termelő üzemekben a gáz trágyából, ipari vagy kommunális eredetű szerves anyagokból keletkezik, erjedés során.

Háztartásokban, éttermekben, kiskereskedelmi egységekben keletkező konyhai és élelmiszer hulladék. A biohulladék hasznosítása komposztálással vagy biogáz előállítással történhet, ha külön gyűjtik be azt.

Minden szervesanyag-tartalmú hulladék, mely biológiai úton, aerob vagy anaerob módon lebomlik. Lehet állati vagy növényi eredetű. Ide tartoznak például a biohulladékok mellett, az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági tevékenységekből származó hulladékok, az élelmiszeripar melléktermékei , de a kerti hulladékok és a lakosságnál keletkező ételmaradék is. A begyűjtött biológiailag lebomló hulladékot komposztálással vagy biogáz előállítással lehet hasznosítani. A lakossági vegyes hulladék 35-47%-a jellemzően biológiailag lebomló, ezért fontos lenne ezek külön gyűjtése.

Biológiai eredetű szervesanyag-tömeg. Az energetikai szempontú megközelítésben a biomassza az élő szervezetekből származó, folyamatosan újratermelődő, energiatermelésre felhasználható anyagtömeget jelent. Ide tartoznak többek között a mezőgazdaság vagy az erdőgazdálkodás melléktermékei, a kifejezetten energiatermelésre termesztett növények is.
A biomassza, elégetéssel, közvetlen áramtermelésre, erjesztéssel biogáz-termelésre használható, így megújuló erőforrásként elsődleges, fosszilis energiahordozók használatát váltja ki.

Az intenzív mezőgazdasági tevékenység hatására a talajban élő mikroorganizmusok száma lecsökkenhet , a talaj termőképesség csökkenhet.. A biotrágya olyan, élő mikroorganizmusokat tartalmazó trágya, melynek segítségével a talaj termőképessége vegyszerek nélkül  növelhető. A talajban vannak olyan tápanyagok, például a foszfor, melyeket a növények csak az ott élő mikroorganizmusok segítségével tudnak felvenni. A baktériumok által termel szerves savak oldhatóvá teszik ezeket az anyagokat, így a növények is fel tudják szívni azokat gyökereiken keresztül.

Kereskedelmi forgalomba kerülő termékek csomagolásából keletkező hulladék. Anyaga lehet például papír, műanyag, fém, fa, textil, vagy kompozit, amely több anyagfajta megjelenése egy csomagolásban (ilyen például az italoskarton). A csomagolási hulladék jelentős része egyutas, azaz csomagolási célra történő ismételt felhasználásra már alkalmatlan. Emiatt a csomagolási hulladék a kommunális hulladék egyik fő komponense.
Környezetvédelmi szempontból fontos cél a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése, a környezetbarát és többutas, azaz többször felhasználható csomagoló anyagok minél szélesebb körű használata illetve a szelektív hulladék gyűjtés. A szelektíven gyűjtött csomagoló anyagok hulladékhasznosítási műveleten esne át, és azok jelentős része ismét alapanyagként jelenik meg (anyagában hasznosítás). A vegyes, lakossági hulladékból kinyert csomagolási anyagok már szennyezettek, ezért azok további hasznosítása korlátozott, vagy költséges.

A hulladéklerakóban keletkező szennyvíz, melynek fő összetevői a hulladék saját nedvességtartalma, a depóniában lejátszódó kémiai folyamatok következtében képződő folyékony anyagok, víz és a hulladéklerakón átszivárgó csapadékvíz. A csurgalékvíz minőségét több tényező befolyásolja, például a lerakott hulladék összetétele vagy az időjárási viszonyok. A csurgalékvíz jelentős szervesanyag- tartalma, toxikus összetevői miatt veszélyes hulladéknak számít, és kezelést igényel. Mára előírás a lerakók csurgalékvizének kezelése, amelynek során a vizet megtisztítják a szennyező anyagoktól.

A települési szilárd hulladéklerakók üzemeltetői kötelesek a keletkező csurgalékvizet kezelni. A csurgalékvíz a lerakóból gravitációs úton egy csurgalékvíz medencébe kerül. Az összegyűjtött csurgalékvíz kezelésére több módszer is létezik. Például visszapermetezik azt a depóniára, helyben tisztítják vagy elszállítják és egy külső szennyvíztisztítóban ártalmatlanítják. A visszalocsolás a probléma halmozódásával, a lerakók elvizesedésével jár, és már közép távon sem jelent megoldást. Az új EU-s szabályok szerint a csurgalékvizet a lerakóhoz telepített speciális csurgalékvíz tisztító berendezésekkel kell kezelni.

A települési szilárd hulladék lerakása, megfelelő környezetvédelmi és közegészségügyi szabályok betartásával. A hulladék elhelyezése történhet a talaj felszíne felett és alatt is , de mindenképpen ellenőrzött körülmények között. A hulladék lerakók létesítésére, üzemeltetésére és utógondozására –a lerakók betelését követő évtizedekre – is szigorú szabályok vonatkoznak.

A települési szilárd hulladék végleges elhelyezésére szolgáló lerakó. Kialakítása során figyelembe kell venni, hogy a helyszínnek számos környezetföldtani feltételnek kell megfelelnie és lakott területtől megfelelő távolságra kell elhelyezkednie. . Ezen túl a lerakóra kerülő hulladéknak előkezelésen kell átesnie. A lerakók üzemeltetését szigorú szabályok szerint lehet végezni.

A hulladéklerakókon a szerves hulladék bomlása során képződő magas metántartalmú gáz. A depóniagáz kinyerése a lerakók speciális gázgyűjtő rendszereinek kiépítésével lehetséges. A depóniagáz hő-és energia termelésre is felhasználható. A gáz kinyerése passzív és aktív kutak segítségével történhet. A felesleges gázt helyben elfáklyázzák, elégetik, így csökkentve annak környezetre való káros hatásait.. A kiszivárgó gáz rendkívül környezetszennyező környezet szennyező (a metán üvegházhatású gáz), ezért klímavédelmi szempontból is fontos  az összegyűjtése és hasznosítása.

A kórházakban, rendelőintézetekben és más egészségügyi intézményekben keletkező, jórészt fertőző hulladék. A hulladék típusát tekintve humán biológiai anyagok, veszélyes hulladékok ( lejárt gyógyszerek, laborvegyszerek, röntgenképek, előhívó és fixáló oldatok) tartoznak ide. Az egészségügyi hulladékok jelentős részét égetéssel ártalmatlanítják. Vannak olyan veszélyes, egészségügyi hulladékok is, melyekből másodlagos nyersanyag is előállítható. Például a röntgen előhívó és fixáló oldatok, melyekből az ezüst nyerhető ki.