social

Hogyan legyünk környezettudatos szülők?

Gyereknevelés

Akárhány éves is a gyerekünk, szeretnénk neki a legjobbat megadni, legyen szó ruhákról, játékokról, telefonról vagy bármiről. De nem mindig teszünk jót azzal, ha mindig mindenből újat veszünk.

A mi szüleink még álmodni sem mertek olyan pelenkáról, amit nem kell mosni, kifőzni, vasalni. Az is természetes volt, hogy a család apraja megörökli a ruhákat a nagyobbaktól, és addig hordják a nadrágot, amíg az ki nem lyukad. Bár ez így nem is igaz, hisz ha kilyukadt, akkor megvarrták, és a gyerekek, folttal a térdén, hordták tovább. 

A mi generációnk már egy másik világba nőtt bele és lett szülő. Mi már nem mossuk a pelenkát, csak eldobjuk, és az aktuális babaruha divat diktálja féléves babánk ruházkodását.
De biztos jól van ez így? Szerencsére, ma már nemcsak Nyugat-Európában, de itthon is elindult egy trend, ami visszatér szüleink és nagyszüleink szokásaihoz, akik, ha nem is tudatosan, de biztos, hogy sokkal környezetbarátabb módon élték az életüket és nevelték gyerekeiket.

Egy gyerek, másfél tonna pelenka

Az eldobható pelenka az 1970-es években indult világhódító útjára. Eredetileg a tervezők utazások, nyaralások idejére találták ki, és őket is meglepte, milyen hamar népszerűvé vált az új módi. Pedig sejthették volna, hisz az örök igazság, miszerint a kényelem nagy úr, a pelenkázás terén is igaz.
Ma már évente több milliárd darab pelenkát dobunk ki. Egy kisbaba 4–6 ezer darab eldobható pelenkát használ el, amíg szobatiszta nem lesz. Ez egy-másfél tonna hulladékot jelent. A használt pelenkák égetőműbe kerülnek vagy szemétlerakóra, ahol úgy 5-600 év alatt talán lebomlanak.
A eldobható pelenkák újrahasznosítása itthon nem megoldott. Németországban már egyre több lebomló, komposztálható pelenkát használnak, ehhez azonban megfelelő komposztáló rendszer kell. Ha a szemétlerakóra kerülnek, ezek a lebomló pelenkák is csak a kommunális hulladék mennyiségét növelik, lebomlásuk közben pedig metánt juttatnak a légkörbe.
Használjunk inkább mosható textilpelenkát, melyekből már itthon is egyre szélesebb a választék.
Használatuk egyáltalán nem igényel jelentős plusz munkát, hisz mosógépben moshatóak. Ezek a pelenkák nemcsak környezetbarát megoldás jelentenek, de mivel természetes anyagokból- például bambuszból, kenderből- készülnek, így a baba bőrének is jobbat tesznek.

Babaruhák kölcsönbe

Korunk egyik legnagyobb problémája a túlfogyasztás, ez a ruhákra különösen igaz.
Mindenből szeretnénk újat, másikat, a legjobbat, és birtoklási vágyunk hatalmas terhet jelent a Föld számára.
Akinek van gyereke, az tudja, hogy nem nagyon érdemes új ruhákat venni egy kisbabának. Hisz megvesszük a gyönyörű kis blúzt, a hozzá passzoló nadrággal, és mire először feladnánk, már kicsi. Szóval, fölösleges pénzkidobás egész.
Nemcsak a környezetet terheljük kevésbé, de anyagilag is jobban járunk a kölcsön kapott vagy használtan vett ruhákkal. Attól nem nagyon kell tartani, hogy ezek a ruhák rossz állapotban lennének, főleg az első pár hónapra való holmik, hisz ekkor a baba jóformán egész nap fekszik, így nem nagyon tudja elnyűni azokat. Ha nem tudjuk már hová tenni a sok kinőtt, alig használt babaruhát, adjuk oda ismerősöknek, rendezhetünk garázsvásárt és eljuttathatjuk a rászorulóknak. A lényeg, hogy keressünk valakit, aki újra használatban tudja venni azokat.

Kamaszok és a mobil

Nagyobb gyerekeknél a ruhák mellett már megjelenik az igény az okostelefonokra, tabletekre, laptopokra is. Persze, ezekből is mindig a legújabb és legmenőbb kellene, van, aki félévente új telefont szeretne. Nevelés szempontjából is jobb, ha már az elején megálljt parancsolunk, és tudatosítjuk a kamaszban, hogy az eldobott telefonokból keletkező hulladék komoly környezeti problémát jelent.
A elektronikai és elektromos hulladék mennyisége évről-évre rohamosan nő, a világon kb. 50 millió tonna E-hulladék keletkezik évente, és ennek csak 15 %-át hasznosítják újra. Ez azért is nagy probléma, mert a hulladéklerakókban vagy égetés során az elektromos készülékekből veszélyes, mérgező anyagok oldódhatnak ki. Ha mindenképpen megválnánk készülékünktől, mert már nem lehet azt megjavítani, semmi esetre se kerüljön a kukába. Leadhatjuk azt hulladékgyűjtő udvarokban, elektronikai szaküzletekben illetve E-hulladékot feldolgozó üzemek telephelyein. A készülékeket itt aztán darabokra szedik, az újrafeldolgozható anyagokat hasznosítják, a veszélyes fémeket pedig ártalmatlanítják.
A fejlett világban keletkező E-hulladék jelentős része azonban nem legális bontó üzemekbe, hanem afrikai vagy kínai telepekre kerül, ahol a helyiek szörnyű körülmények között bontják azokat darabjaikra. Eközben pedig saját egészségük és lakóhelyük is veszélybe kerül az elektronikai eszközökből szivárgó illetve égetés során levegőbe jutó mérgező anyagok miatt.
Talán kamasz gyermekünk is más szemmel néz majd a telefonjára, ha megismeri annak hátterét és környezetre gyakorolt hatását.

ökotúra

Élethelyzetek a hulladék aspektusából, avagy mit tehetünk annak érdekében, hogy mindennapjaink során kevesebb hulladékot termeljünk, illetve a rendelkezésre álló hulladékokat - legyen az konyhai- vagy akár kerti zöldhulladék - hogyan hasznosítsuk

 

tovabb

hulladéktipp

A települési szilárd hulladékok bemutatása, melyek az alábbiak: Papírhulladék; Italoskarton hulladék; Műanyaghulladék; Üveghulladék; Fémhulladék; Konyhai zöldhulladék; Kerti zöldhulladék; Gumihulladék; Elektronikai hulladék; Roncsautó, Gépjármű-hulladék; Textilhulladék; Használt olaj és zsíradék; Veszélyes hulladék

 

tovabb