social

Hogyan hasznosítsuk a zöld javakat?

Komposztálás

Egy ember évente átlagosan 200-250 kg hulladékot termel, ennek kb. 30%-a hasznosítható, szerves hulladék, krumplihéj, almacsutka és a többiek. Ezekből a hulladékokból kiváló talajjavító komposztot készíthetünk, amivel nemcsak a vegyes hulladékunk mennyiségét csökkenthetjük jelentősen, de a növényeinkkel is jót tehetünk. A szerves hulladék nagy része azonban ma mégis a szemétlerakókon végzi.

A biológiailag lebontható szervesanyag-tartalom komposztálással történő hasznosításának európai átlaga kb. 6-8 %. Ez sajnos nem túl sok, és a szerves hulladékok, ahelyett, hogy a komposztálóba kerülnének, a szemétlerakókon vagy égetőművekben végzik. A lerakókban rothadó szerves anyag miatt üvegházhatású metán kerül a légkörbe, ami fokozza a globális felmelegedést. Az égetőkben pedig a magas víztartalmú szerves hulladék rontja az égés hatékonyságát. Ezzel szemben a komposztálás során mikroorganizmusok lebontják a szerves anyagokat és végeredményül a nagy szervesanyag-tartalmú, földszerű komposzt keletkezik, ami remek talajjavító.

Mit és hogyan?

A komposztálás nem igényel hatalmas beruházást és nem túl bonyolult, persze néhány dologra azért oda kell figyelni. Amire szükségünk van az csupán egy zárt gyűjtőedény és egy komposztláda vagy komposztkeret, amit mi magunk is elkészíthetünk, de meg is vásárolhatjuk azt. Beszerezhetünk még egy aprítógépet is, amivel meggyorsíthatjuk a folyamatot. A komposztálás, a tévhitekkel ellentétben, nem jár erőteljes szagokkal. Ha igen, akkor ott már valami baj van.
A komposztálás szempontjából a konyha egy aranybánya, ahol rengeteg hasznos hulladék keletkezik, többek között gyümölcsök, zöldségek héja, tojáshéj, kávézacc, teás filter. Ezek mellett a komposztálóba kerülhetnek az elszáradt virágok, növényevő állatok ürüléke, és még a kezeletlen papír is, például tojástartó, vécépapír guriga. A kerti zöld hulladék is komposztálható, de a nagyobb ágakat, gallyakat aprítsuk fel, a lenyírt füvet pedig csak vékonyan terítsük el. A komposzt készítésekor figyelnünk kell a különböző típusú hulladékok megfelelő arányára, és időnként át kell forgatnunk a halmot, ha pedig úgy érezzük, hogy nagyon száraz, egy kicsit meg kell öntözni azt.

A nagy narancs és dió dilemma

A déligyümölcsök héjáról megoszlanak a vélemények. Van, aki szerint a citromokat, narancsokat olyan a romlást gátló anyagokkal kezelik, ami a komposztba kerülve is lelassítja a bomlási folyamatokat, más kicsi darabokra aprítva azt is beleteszi.
A diófa és a vadgesztenyefa levele egy növekedésgátló anyagot tartalmaz, ezért félnek sokan attól, hogy a komposztban megzavarja a talajéletet illetve gátolja a komposztált növények növekedését is. Több kísérletet is végeztek már ezzel kapcsolatban, ezek szerint, ha elég sokat hagyjuk pihenni a dióleveleket, akkor azok már nem fejtik ki káros hatásukat. Mindenképpen érdemes ősszel a lehullott diólevelekből egy külön kupacot rakni, és várni pár hónapot, míg a rendes komposzthoz el kezdjük adagolni. Nagy mennyiséget egyszerre semmiképpen ne rakjunk a komposztba.

Komposzt a városban?

Komposztálni nem csak vidéki kertes házban lehet, de akár egy városi társasház lakói is összefoghatnak. Budapesten több tízemeletes panelház lakói is komposztálnak. A szelektív kukák mellett külön gyűjtőedény van a szerves hulladékoknak is, a műanyag komposztládák pedig a házak mellett, a parkokban vannak felállítva. Lehet néha olvasni olyan speciális komposztáló rendszerekről, amiket egy kis erkélyen is fel lehet állítani, és egy maréknyi trágyagiliszta dolgozik bennük. Egyesek szerint ez is működhet, mások viszont úgy vélik, itt épp csak a lényeg vész el, hisz az ilyen komposztálónak nincs kapcsolata a természettel, a talajjal és annak élőlényeivel, melyek tulajdonképpen a komposztálás főszereplői.

ökotúra

Élethelyzetek a hulladék aspektusából, avagy mit tehetünk annak érdekében, hogy mindennapjaink során kevesebb hulladékot termeljünk, illetve a rendelkezésre álló hulladékokat - legyen az konyhai- vagy akár kerti zöldhulladék - hogyan hasznosítsuk

 

tovabb

hulladéktipp

A települési szilárd hulladékok bemutatása, melyek az alábbiak: Papírhulladék; Italoskarton hulladék; Műanyaghulladék; Üveghulladék; Fémhulladék; Konyhai zöldhulladék; Kerti zöldhulladék; Gumihulladék; Elektronikai hulladék; Roncsautó, Gépjármű-hulladék; Textilhulladék; Használt olaj és zsíradék; Veszélyes hulladék

 

tovabb