Magyarországon 2015-ben 2,2 millió tonna lakossági hulladék keletkezett, aminek mindössze a 10%-át gyűjtötték szelektíven. A szelektíven gyűjthető hulladék legnagyobb részét az élelmiszer és fogyasztási cikkek csomagolóanyagai teszik ki. 

A szelektív hulladékgyűjtés a hulladékok anyagfajta szerinti elkülönített gyűjtését jelenti. A háztartásokban különféle termékek és csomagolásaik válnak hulladékká, ezek jó része alkalmas az újrahasznosításra. A legnagyobb mennyiséget az élelmiszerek és a fogyasztási cikkek csomagolóanyagai (papír, műanyag, üveg, fém és italos kartondoboz csomagolás), valamint az újságpapír teszik ki.

2015-ben több, mint 2,6 millió tonna kommunális hulladék keletkezett, amiből 2,2 millió tonna származott a lakosságtól, ez 225 kilogram hulladékot jelent lakosonként. A lakossági hulladéknak mindösszesen a 10%-át kb. 203 ezer tonna hulladékot gyűjtöttek szelektíven, derül ki a KSH kimutatásából. Budapesten 2015-ben több, mint 500 ezer tonna kommunális hulladékot valamint több, mint 66 ezer tonna anyagfajtánként szétválogatott, tehát szelektív hulladékot gyűjtött be az FKF. A vegyesen begyűjtött hulladék azonban még így is 37,5%-ban tartalmaz újrahasznosítható anyagokat, derül ki az FKF 2016-os Válogassunk okosabban! kiadványából. 

Európában a hulladék mindössze 48%-át gyűjtik szelektíven. Magyarországon még rosszabb a helyzet, itthon ugyanis az emberek 80-90%-a vallja magáról, hogy szelektíven gyűjti a hulladékot, viszont valójában csak 15%-uk szelektálja a szemetét, írja a Szelektálok.hu. 

• A hétköznapi tevékenységünk során a könnyen szelektíven gyűjthető hulladéktípusok közé tartoznak: a papír, a műanyag, a fém, és az üveg hulladékok. Ezek a mindennapi életünk során rendszeresen keletkeznek az otthonunkban, vagy éppen a munkahelyünkön. Ugyanakkor ezeknek a hulladékoknak a nagyrésze teljesmértékben újrahasznosítható, ezért fontos, hogy figyeljünk oda és lehetőség szerint szelektíven gyűjtsük őket.  
• A papírhulladék 13,4%-ban található meg az egy évben keletkező kommunális hulladékok között. A legnagyobb mértékben keletkező ilyesfajta hulladékok az újságpapír, a kartondobozok, a csomagolópapírok, az irodai papírhulladékok, a szórólapok és reklámkiadványok, a papírpohár, és az italos karton. 
• Fémhulladék 1,8%-ban található meg a keletkező kommunális hulladékok között. Itthon körülbelül 800-900 millió darab alumínium dobozt használunk el egy évben, aminek kevesebb, mint 50%-át hasznosítjuk újra, derül ki a Dobd be magad kampány adataiból. 
• A műanyag hulladék 13%-ban van jelen a kommunális hulladékok között. Magyarországon 80 millió darab műanyag palack hulladék keletkezik évente, ha ezeket egymás mellé tennénk, eljutnánk velük a Holdra, emellett Európában a PET palackok 48%-a kerül csak a szelektív kukákba. 

Az egy évben keletkező kommunális hulladék 3,5%-ban tartalmaz üveg hulladékot, ami a városi háztartási hulladék tömegének 8-10 %-át teszi ki.

Egy 2011-es Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés felmérés szerint a legtöbben a papírhulladékot gyűjtik szelektíven, majd a műanyag és üveg hulladékot, és a sor végén az italoskarton és az alumínium hulladék található. Látható, hogy van még hova fejlődnünk a szelektív hulladékgyűjtés terén. Néhány tipp arra, hogyan mire figyeljünk oda a hulladékok szelektív gyűjtésre során:

• Mindig válogassuk szét a különböző szeméttípusokat!
• Gyűjtsük össze őket, és egy nagy adagban vigyük el őket a szelektívkukához!
• Rakjunk ki a lakásban, az erkélyre többféle kukát, amiben a különböző hulladéktípusokat gyűjthetjük!
• Figyeljünk oda rá, hogy csak „tiszta” hulladékot dobjuk bele a szelektívgyűjtőkbe!
• Lehetőleg minél kisebb méretre gyűrjük össze a szelektálni kívánt hulladékot!

A Médiaunió Nem nehéz kampányának az őszi szakasz arra hívja fel a figyelmet, hogy mit tudunk tenni a már meglévő hulladékkal, hogyan tudunk vele környezetbarát módon elbánni. A fővárosban működő szelektív hulladék szigetekről szóló információ az alábbi anyagban található: http://www.fkf.hu/userfiles/file/20160923GYSZ.pdf. További tippekért a kampány Nem nehéz című Facebook oldalán, és a nemnehez.hu weboldalon találnak az érdeklődők.

Nem nehéz... kampány kreatív munkálatainak kidolgozását a Café Communications ügynökség vállalta (a reklámfilmek rendezője Salamon András, az operatőr Szabó Gábor), közreműködött a Post Edison és a Sparks, médiatervező partner az AdSol Média.  A pr-feladatokat az Emerald PR intézi. Minden ügynökség pro-bono dolgozik a Médiauniónak. A kampány támogatója a Siemens.

 A Médiaunió Alapítvány 2008-ban azért jött létre, hogy évről évre nyilvánosságot biztosítson valamely fontos társadalmi ügynek. A Médiaunió legfőbb célja olyan közérdekű, társadalmi célú reklámkampányok szervezése és elhelyezése a médiában, illetve reklámhordozó-eszközökön, melyek érzékelhető és mérhető változást érnek el a magyar társadalomban. A kampányok elsősorban a közgondolkodás megváltoztatását célozzák. Az alapítványban részt vállaló médiumok önkéntes alapon felületet biztosítanak a kiválasztott téma kommunikációjának. A Médiaunió szervezete a kiválasztott társadalmi fontossággal bíró témát szakemberek és civil szervezetek bevonásával dolgozza fel és koordinálja a pr- és reklámügynökségek pro bono végzett munkáját. A Médiaunió Alapítvány éves kampányai sem gazdasági, sem politikai érdekeket nem szolgálnak.

A Médiaunió egy naptári évben egy kiválasztott témára fókuszál. Az adott év üzenetét a témapályázatra beérkező ötletekből az Uniót alapító tagok által felkért kuratórium választja ki. Az öttagú kuratórium elnöke dr. Schmidt Mária, tagjai Novák Péter, Rudolf Péter, Csányi Sándor és Somody Imre.