A múlt héten majdnem katasztrófa történt, mikor egy üzemképtelen műhold és egy levált rakétafokozat keresztezték egymás pályáját. Mivel egyre több műholdat lőnek fel, az ilyen jellegű események a jövőben egyre gyakoribbá válnak, miközben növelhetik a Föld körül keringő űrszemét mennyiségét is.
Egy a földkörüli pályán keringő objektumokat radarral megfigyelő cég a LeoLabs közlése szerint egy már nem működő orosz műhold, a Kozmosz-2004 és egy használaton kívüli kínai rakéta, a Csang-cseng darabjai kerültek egymáshoz 25 méteres közelségbe. Az objektumok együttes tömege meghaladja a 2,5 tonnát, relatív sebességük másodpercenként 14,66 kilométer, így az ütközés katasztrofális lehetett volna, valódi törmelékzuhatagot eredményezett volna. Mivel mintegy ezer kilométer magasságban keringenek, az így keletkező törmelékek nagyon hosszú ideig a közelben maradtak volna, fenyegetve a működő műholdak munkáját.
Egyes számítások szerint mintegy 900 ezer darab egy centiméternél nagyobb objektum kering Föld körüli pályán. Az űrhulladék nagy része kiszuperált műholdakról és régi rakétákról vált le. Másodpercenkénti tíz kilométeres átlagos sebességgel (36 000 km/h) száguldanak, amely egy polgári repülőgép sebességének a negyvenszerese, így az űreszközökre nézve igen veszélyesek. Az objektumok átmérője átlagosan az 1 cm-hez közelít, azonban vannak ezeknél jóval nagyobb tárgyak is: a hordózórakéta-fokozatok és a műholdakról levált darabok elérhetik akár a 2 és 10 tonna közötti tömeget is. Legtöbbjük saját pályán kering, ám számos törmelék időről időre - más űrszeméttel való ütközés, és a Föld tömegvonzásának következtében - bolygónk felé veszi az irányt. A kisebb darabok már a légkörben elégnek, a nagyobbak azonban néha elérik a Földet és teljesen váratlan helyeken csapódnak be. (Még ha észlelik is a légkörbe való belépésüket, röppályájukat akkor is igen nehéz előre kiszámítani.) Az űrállomások a világűrben 300 - 400 km magasságban tartózkodnak, ebben a térségben különösen veszélyes ezeknek a tárgyaknak a kontroll nélküli mozgása, ám a legnagyobb veszélyt a 800–1500 km-es zónában mozgó objektumok jelentik, ahol a földmegfigyelő műholdak keringenek.
Az űriparban tevékenykedő Rocket Lab vezérigazgatója, Peter Beck a CNN-nek nemrég úgy nyilatkozott, hogy vállalatának már jelenleg is nehézségei vannak biztonságos módokat találni az ügyfelek műholdjainak elindítására, az eltérő pályákon keringő műholdak, valamint az óriási mennyiségű űrhulladék miatt.
Az Európai Űrügynökség (ESA) a héten mutatta be éves jelentését az űrkörnyezet állapotáról, amelyben kiemelték az űrtörmelékeket előidéző események problémáját. Ezek közé tartoznak a keringési pályán keletkező robbanások, amelyeket például üzemanyag vagy akkumulátorok okoznak a régi rakéták vagy szondák fedélzetén. Az elmúlt 20 évben évente átlagosan 12 ilyen esemény történt.
Az ENSZ már 27 éve napirenden tartja az űrszemét kérdését, a NASA-nak is külön szervezete van, amelynek ugyancsak célja, hogy az űrhulladékokkal kapcsolatos ügyeket felkarolja, és ugyan léteznek ajánlások, amelyek segítenek szabályozni, hogy a működésképtelen illetve kiöregedett műholdakkal mi történjen, szakértők szerint mindezek nem elégségesek. Többen is úgy vélik, az űriparnak tanulnia kellene a környezetvédelmi szervezetektől a fenntarthatóság kapcsán.
Kép forrása: Wikipedia